Új Széchenyi Terv

• Főoldal
• /
• Partnerség
• /
• Pályázatok egyeztetése 2011
• /
• Fórumtéma

Helyi hő- és hűtési energiaigény kielégítése megújuló energiaforrásokkal (KEOP 4.2.0.A) - Zöld gazdaság

• 2011. január 31. 23:52
  Polgár Győző
  Pályázati útmutatóval kapcsolatos észrevétel - Kiválasztási kritériumok

  Tisztelt NFÜ!
  A KEOP 4.2.0./A pályázat. kiválasztási kritérium közt szerepel a következő:
  A projekt támogatásának feltétele, hogy a tárgyi épület, ahova az eszközbeszerzés történik, legalább „C” kategóriájú legyen. Kivéve, ha csak HMV termelés, vagy gazdasági –termelési folyamat hőigényének kielégítése történik.
  Kérdésünk az, hogy ha külön épületben (pl. kazánházban) történik az új biomasszás tüzelésű hőtermelő berendezés telepítése, akkor, hogyan lehet értelmezni a kritériumot, illetve ha több épületet lát el hővel?
  Javaslatunk ennek a kritériumnak az elhagyása, mivel sok önkormányzati épület nem felel meg a C kategóriának és a korszerűsítésből fakadó megtakarítás adna forrást az épületenergetikai fejlesztésekre (nyilászárók cseréje, szigetelés)
  
  
  Tisztelettel:
  Polgár Győző
  Cothec Kft.

• 2011. január 31. 22:55
  Polgár Győző
  Pályázati útmutatóval kapcsolatos észrevétel - A pályázat tartalma

  Tisztelt NFÜ!
  
  A biomassza kazánokra vonatkozóan a KEOP-2011-4.2.0/A pályázati kiírásban ez olvasható: "Hasábfát hasznosító tüzelőberendezések beépítése nem támogatható!"
  Szeretnénk javasolni, hogy a faelgázosító kazán, ami hasábfát hasznosít támogatható legyen, mivel nagyon jó bevált a gyakorlatban kis önkormányzati intézményeknél. Jó hatásfokkal működik. ugyanúgy CO2 semleges, mint a faapríték vagy a pellet tüzelés. Javaslom, hogy a fenti mondatot vegyék ki a végleges kiírásból.
  Tisztelettel:
  Polgár Győző
  Cothec Kft.
  

• 2011. január 31. 22:43
  PÁTOSZ Pályázatírók és Tanácsadók Országos Szövetsége
  Pályázati útmutatóval kapcsolatos észrevétel - Egyéb észrevételek

  Tisztelt NFÜ!
  
  A Pályázatírók és Tanácsadók Országos Szövetsége (PÁTOSZ) elkészítette a szakmai észrevételeit és javaslatait az ÚJ SZÉCHENYI TERV 2011. évi pályázat-tervezeteihez (XXVII. TANULMÁNY).
  
  A megjelenő kiírások – esetleges - utólagos módosításának megelőzésére, a tervezőknek és a kiírásokat jóváhagyó szakmai döntéshozóknak ezúton is felajánljuk a gyakorlatban jártas, tapasztalt szakértőinkkel történő személyes konzultációt.
  
  Problémák-javaslatok felsorolása:
  
  Probléma leírása: Erősen hiányosak a társadalmi vitára bocsátott pályázati csomagok, - ami akadályozza az alapos és teljes körű értékelést. A hiányzó anyagok remélhetően nem tartalmaznak majd a komoly belső ellentmondásokat.
  Javaslat: A megalapozott szakmai állásfoglalás kialakításához a pályázati kiírások teljes körű közzététele szükséges. Megismételjük a korábbi javaslatunkat: a teljes pályázati dokumentációs csomag, az elvárás-rendszer kerüljön társadalmi egyeztetésre.
  
  Probléma leírása: Hiányzik az Adatlap, Hiányzik a Támogatási Szerződés tervezete, hiányzik több, a pályázati felhívás végén felsorolt melléklet. Hiányzik az „Elszámolási” és hiányzik a „Helyszíni ellenőrzési útmutató” is. Ezeket a dokumentumokat a pályázóknak már a pályázási folyamat során szükséges ismerni! Pl. az elszámolási és helyszíni ellenőrzési útmutató hiánya félrevezeti a gyakorlatlan pályázót, mert nem ismeri előre, hogy a projekt-megvalósítás során milyen követelményeknek kell majd megfelelnie, ill. milyen dokumentumokat kell majd csatolni. Pl. előfordult, hogy a könyvelő nem tudta értelmezni az elkülönített nyilvántartási kötelezettséget, ill. nem volt ismert, hogy a KSZ-ek milyen formai követelményeket írnak elő? (A VTSZ és Településlisták is későn lettek közzétéve.)
  Javaslat: A megalapozott szakmai állásfoglalás kialakításához a pályázati kiírások, elvárások teljes körű közzététele szükséges. Megismételjük a korábbi tanulmányainkban szerepelt javaslatunkat: a jó kiírások érdekében teljes pályázati dokumentációs csomag, a teljes elvárás-rendszer kerüljön társadalmi egyeztetésre.
  
  Probléma leírása: Hiányzik a KKV minősítéshez szükséges adatlap. Az NFÜ honlapon még mindig a magyar jogszabály szerinti minősítési űrlap található, ami helyenként nem illeszkedik a vonatkozó 800/2008/EK rendelethez. A kettős szabályozás a pályázó számára feloldhatatlan.
  Javaslat: Javasoljuk, hogy az eltérő szabályozás miatt CSAK a 800/2008/EK rendelet legyen a mérvadó, és ehhez igazodjon a KKV meghatározás hazai útmutatója és adatlapja is.
  
  Probléma leírása: Hiányoznak az új horizontális útmutatók is. Amennyiben a régi útmutatók maradnak érvényben, akkor a pályázatok egyszerűsítése és költségkímélés érdekében az elvárt vállalásokat, és azok igazolásának módját is szükséges átgondolni. A horizontális vállalások teljesítése a projekt befejezésekor minden esetben szükséges.
  Vannak azonban éves szintű teljesítést igénylő vállalások is. (Pl. újrahasznosított papír felhasználásának ellenőrzése.) Ezek, év közbeni mérése és dokumentálása különösen problémás és bürokratikus olyankor, amikor a beruházás nem tart 12 hónapig. Másik ilyen vállalási probléma lehet pl. a környezet-egészségügyi értékelés 2 alkalom/év bemutatása.
  Javaslat: Javaslat a jó mérhetőség és dokumentáltság érdekében: az éves vállalások kötelező teljesítési ideje -indikátorokhoz hasonlóan - a befejezést követő év vége legyen. A nem teljes évhez kötött vállalások határideje maradjon a projekt befejezésének dátuma. Az igazolás módját a bürokratikus papírgyártástól (pl. VÁTI ÁROP pályázatok) a helyszíni ellenőrzés felé kellene „eltolni”, a dokumentációba történő betekintéssel. A bürokratikus elemek csökkentése költség-megtakarítással jár a pályázónál és a KSZ-nél egyaránt.
  
  Probléma leírása: Nem koherens a kézikönyv, az általános pályázati útmutató és a pályázati felhívás, sőt, több helyen ellentmondanak egymásnak. Ilyen témakör pl. az előleg mértéke (hol 25%, hol 35% - azonos dokumentumban), az értékhatár, stb. olyan pontokra is vannak olyan hivatkozások, amelyek a hivatkozott dokumentumban nem is lelhetők fel. (Pl. GOP 1.3.1./C pont az általános útmutató nem létező C2.2.3 pont b,c,e pontjaira hivatkozik, stb. A kiírásokat megjelenés előtt ugyanolyan alaposan szükséges átolvasni, leellenőrizni, mint ami a beadás előtt a pályázótól is elvárható. (Ráadásul, sok dokumentum még meg sem jelent! Azok hibátlanok lesznek?) A nem koherens szabályozás minden pályázó részéről sok kérdést vet fel, az eseti magyarázatok félreértésekre adnak okot.
  Javaslat: A dokumentációs csomag legyen koherens, konzisztens és - lehetőleg külsős- gyakorlati szakemberek által előzetesen letesztelt. Ne tartalmazzon a pályázókat összezavaró eltérő szabályozásokat egy-egy adott dokumentumcsomagon belül! Ezek tisztázására a pályázóknak is, a kiíróknak is, a KSZ-eknek is utólag, fölöslegesen kérdezni, telefonálni, ügyet kell intézni, ami a pályázónál, a KSZ-nél is többletköltséget, többletmunkát jelent és lassítja a rendszert. Ezt előzzük meg, hogy gyorsabban és olcsóbban működjön a rendszer.
  
  Probléma leírása: A pályázati dokumentumok elnevezése nem következetes.
  Javaslat: Koherens nyelvezet és elnevezést használjanak a kiírók. Ezzel sok fölösleges utólagos ügyintézést megelőz a pályázónál és a kiírónál is. Olcsóbb és gyorsabb lesz a rendszer. Pl. ha már készült központi útmutató, amelynek a fedőlapján más megnevezés van, jó lenne egységesíteni az elnevezéseket, hogy ha adott dokumentumról beszélünk, mindenki ugyanazt értse alatta.
  
  Probléma leírása: Minden pályázati dokumentum foglalkozik a közbeszerzéssel, kb. 1,5 oldalon. Még azon kiírások is, amelyeknél egyértelműen látható, hogy egyetlen projekt sem fog a közbeszerzés hatálya alá tartozni. Ez megzavarja a pályázót.
  Javaslat: Legyen a kiírás konzisztens, egyszerű és könnyen érthető. Ha az általános útmutató tartalmazza már a közbeszerzésre vonatkozó rendelkezéseket, és az nem változik, akkor az egyedi felhívás ne ismételje meg ugyanazon leírást. Az útmutató leírja, hogy elsődleges eljárási rend az NFÜ és a kiírás szerinti szabályozás. A KBT 2010. szeptember 15-i hatállyal érvényes szövegezése kijelenti, hogy nincs olyan jogszabály, ami felülírná a törvényt. Kérjük, hogy ennek megfelelően a kiíró se akarja felülírni ezen szabályozás elemeit.
  
  Probléma leírása: A „de minimis” támogatás szabályozása kétértelmű. Egyes helyeken 200 e EUR, másutt 500 e EUR.
  Javaslat: Javítani kell a „de minimis” értékhatárokat a jelenlegi szabályozásnak megfelelően. Az 500 e EUR értékhatár az átmeneti szabályozás során még életben volt, de az 2011-ben is, minden régióban és pályázóra érvényes? Ennek megfelelően szükséges lenne ezt korrigálni.
  
  Probléma leírása: Milyen árfolyamon kell számolni?
  Pl. A beadáskor = a beadás napján érvényes árfolyamon történő számítás igen kellemetlen, mert arra kényszeríti a pályázót, hogy az a beadás napján érvényes árfolyamokkal számolja át a költségeket, ami fölösleges hibaforrást jelent. Ilyen szabályozással nem szabad szükségtelen kapkodásra kényszeríteni a pályázót.
  Javaslat: A számításhoz szükséges árfolyamot minden esetben egyértelműen szükséges megadni.
  Pl. „Y” napi, vagy a beadás előtt „y” napon érvényes árfolyamon, vagy … stb.
  
  Probléma leírása: Átláthatatlan, hogy helyszíni ellenőrzéskor és elszámoláskor milyen dokumentumok kérhetőek? Tapasztalat, hogy a szerződés értelmében „bármi” kérhető szindróma alapján a KSZ-ek, olyan felesleges papírokat is kérnek a pályázóktól, amelyek értelmetlenek, az általános gazdasági szabályozástól eltérőek, fölöslegesen megterhelik és bosszantják a pályázókat. A „bármi” kérhető meghatározással egyes KSZ- ek időnként visszatetszően élnek. (Pl. általuk elkészített nyomtatványt még olyanok is írják alá, akik aláíróként nem szerepeltettek korábban stb.)
  Javaslat: Javasoljuk, hogy a támogatási szerződés részeként kerüljön a pályázónak átadásra egy hivatalos (check) lista, amelyben rögzítik a szükséges dokumentumok listáját és azok formai, tartalmi követelményeit.
  
  Probléma leírása: A GYIK jelenleg nem tekinthető hivatalos állásfoglalásnak.
  Javaslat: Javasoljuk, a költség- és időtakarékosság érdekében, hogy a GYIK hivatalos állásfoglalás legyen.
  
  Probléma leírása: Jelenleg, az NFÜ, minden KSZ és most a Széchenyi Terv is fenntart egy-egy honlapot.
  Pl. előfordult, hogy ugyanarra a célra (régóta) más-más űrlapot határozott meg az NFÜ és a MAG Zrt.
  Javaslat: Javasoljuk, hogy az egységes tájékoztatás érdekében konzisztens információkat és azonos nyomtatványokat tartalmazzanak a hivatalos weboldalak.
  
  Probléma leírása: Szükségtelenül sokféle eljárásrend létezett eddig.
  Javaslat: A pályázatok kezelése egységes eljárásrend szerint történjen.
  
  Probléma leírása: Pályázati menetrend. Jelenleg nem ismert. Létezik?
  Javaslat: Az Új Széchenyi Terv kommunikációja nyomán „felhevült” és pályázni tervező projektgazdák, ha ismernék azt, akkor a projektjüket hozzá tudnák ütemezni. Ideális lenne, a pályázati menetrendet 2013-ig sikerülne elkészíteni, de a 2011. évit minél előbb szükséges lenne közzétenni.
  Probléma leírása (KMOP pályázatok): A számítások nincsenek megfelelően leírva, egységesítve.
  Javaslat: Javasoljuk olyan táblázat létrehozását, amely támogatja a pályázókat. A képletek megfelelőek. Ez egységes számítási módszer alkalmazását biztosítja a pályázók között, és nem kell különféle táblázatokat szerkeszteni.
  
  Probléma leírása: Az elbíráláshoz szükséges idő még mindig túl hosszú (3-4-5 hónap)
  Javaslat: Javasoljuk értékelési határnapok bevezetését, a gyorsabb elbírálást (elektronikus adatokra, kitöltő-programra alapuló szűrést), a tervezettnél kevesebb melléklet bekérését, és több alanyi jogon járó (automatikus) pályázat bevezetését.
  
  Probléma leírása (KEOP pályázatok): A Megvalósíthatósági Tanulmányt és az egyéb dokumentációkat belső minőségbiztosítás alapján fizetik ki. Amennyiben a minimális paraméterek nem kerülnek meghatározásra pl. „minimális tartalom” címszóval, akkor elindul a pályázók „túlélő” versenye a kifizetésért. A minimálisan elvárt szakmai követelmény nélkül a pályázók a „tökéletesre” akarnak törekedni, a biztosra menni, így ez a pályázóknál többletköltséget fog jelenteni.
  Javaslat: A tanulmányokhoz kötelező szakmai minimumot kell meghatározni, mert újabb szubjektív elem kerül az értékelési rendszerbe.
  
  Probléma leírása: Hiányzik a XII. útmutató. E nélkül nem értelmezhető a „kapcsolódás az Új Széchenyi Tervben meghatározott kitörési pontokhoz (XII. melléklet alapján)”. Nem ismert a melléklet, így nem állapítható meg, hogy az 5 pont mennyire könnyen vagy nehezen érhető el?
  Javaslat: Javasoljuk a hiányzó útmutatót is a társadalmi vitában közzétenni.
  
  Probléma leírása (KEOP pályázatok): A napelemes projekteket lekorlátozták 0,5 MWatt kapacitásra – ráadásul, egy olyan rendeletre hivatkozva, amelyben nincs ilyen korlát.
  Javaslat: Javasoljuk a korlátot átgondolni, mert ez a nagyobb projektek szelektálásához, darabolásához vezethet majd.
  
  Probléma leírása (KEOP pályázatok): Napelemekhez is követelnek CE jelölést, pedig ez a egész EU-ban nincs így!
  Javaslat: Javasoljuk, hogy ne támasszanak olyan túlbuzgó követelményeket, amelyeknek eleve nem lehet megfelelni.
  
  Probléma leírása (KEOP pályázatok): Jelentős részéből a KMR ki van zárva.
  Javaslat: Javasoljuk annak átgondolását, hogy környezetvédelmi szempontú fejlesztések támogathatóak legyenek a Közép Magyarországi Régióban. Ez a szemléletformáláshoz is hozzájárulhat a sűrűn lakott régióban.
  
  Probléma leírása: Fölösleges költségek terhelik a pályázókat. A pályázatok általában nem kérnek több árajánlatot, az elszámoláshoz mégis igazolni kell a piaci árat. Magánvállalkozás esetében, ott, ahol a támogatás mértéke a közbeszerzést nem írja elő, különösen építési költségvetésre még 2 külön tervezőt is megbízni, hogy készítsen költségvetést ugyanazon műszaki megoldáshoz, tervhez, értelmetlen és költséges dolog. Amennyiben a műszaki tartalom és mennyiség nem változik, úgy a tervezői programok miatt a költségvetés azonos lesz.
  Javaslat: A pályázatot a tervek alapján szekértő bírálja, aki meg tudja ítélni, hogy a költségterv reális-e vagy nem. Meg kell szüntetni a közbeszerzés nélküli piaci ár igazolásának értelmetlen kötelezését. Ez több bonyodalommal jár, különösen ott, ahol a pályázó döntés előtt megkezdi a beruházást vagy netán döntés idejére már be is fejezi azt. A döntés előtti helyszíni ellenőrzés mindet megfelelőnek talál, de utólag mégis igazolni szükséges a piaci árat. A pályázati útmutatóban erről nincs információ, a pénzügyi elszámolással kapcsolatos útmutató pedig csak később kerül majd a kedvezményezett birtokába.
  
  Probléma leírása: A pályázót terhelő fölösleges költségek. Sok pályázatban olyan, „kötelezően megvalósítható tevékenységek” vannak előírva, melyekre viszont támogatás nem kérhető. Pl. ilyen a „nyilvánosság biztosítása”.
  Javaslat: Minden kötelezően megvalósítandó tevékenység legyen támogatott és elszámolható –vagy ne legyen kötelező. A nyilvánosság egyes csomagjaihoz rendeljenek elszámolható összegeket akár %-an, akár fix összegben.
  
  Probléma leírása (KEOP pályázat): Kis erőművek és kis szélerőművek esetében a támogatás minimum 50 MFt, maximum 100 MFt.
  Javaslat: Javasoljuk, hogy a támogatási összeg határai legyenek minimum 10 MFt, maximum 50 MFt.
  
  Probléma leírása (KEOP 4.2.A): A teljesítmény meghatározásához csak 1 gyár 1 terméke került megnevezésre.
  Javaslat: A kiírást szükséges átgondolni, és módosítani, hogy NE csak 1 gyár 1 termékét preferálják, mert az felháborodást szülhet.
  
  Probléma leírása: A nyilvántartási rendszerben folyamatosan naprakészen követhető a jogi státuszban bekövetkezett változás, ezért felesleges bekérni a jogi státusz igazolást szerződéskötéshez is.
  Javaslat: Felesleges a jogi státusz igazolása a szerződéskötéshez. A pályázónak többletköltséget és többlet időráfordítást jelent.
  
  Probléma leírása: MT megírása a 20 M Ft alatti támogatáshoz bonyolítja a pályázást, és indokolatlanul emeli a pályázati költségeket. 20 M Ft támogatási összegig szakmailag sem indokolt MT-t kérni.
  Javaslat: Az MT elkészítése már nem is támogatott költség, ezért annak tartalmára és elkészítésére vonatkozó elvárást javasoljuk mérlegelni. Már a 2007-es KEOP-4.1.0. pályázathoz nagyon jó Exceles TISZ, és a KEOP-1.3.0. pályázathoz nagyon jó Exceles MT sablon volt, csak az utóbbit 1 sz. mellékletnek hívták. Javasoljuk, hogy 20 M Ft támogatási összegig, csak az említettekhez hasonló Excel file-t kelljen kitölteni a pályázathoz. A tervezői leírás ugyanis választ ad a felmerülő kérdésekre.Javasoljuk továbbá, hogy ne kelljen 3 változatban elkészíteni az elemzést. Ez, piaci árakon több milliós (nem támogatott) többletköltséget jelent a pályázónak!
  
  
  
  Észrevételeivel a tanulmány összeállításához hozzájárult a PÁTOSZ teljes szakmai közössége, különösen: Illés Tünde alelnök (Fókusz-2 Kft),Glósz Andrea alelnök (Glósz és Társa Kft), Tímár Lajos alelnök (Tímár és Társa Kft), Széles Zoltán (Unisource Kft), Rendes Szabolcs (Germánia Kft), Hajdú Elemér (Hajdú és Tsa Bt), Horváth János Gábor (K+ F Kft), Szakácsné Nagy Éva alelnök (Accord Bt), Maróczi Imre elnök, Opauszky Ágnes szövetségi titkár. Köszönet érte.
  
  Pályázatírók és Tanácsadók Országos Szövetsége (PÁTOSZ), 1062 Budapest, Bajza u. 54. Titkárság: 06-70- 969606, titkarsag@patosz.hu, www.patosz.hu
  
  
  
  

• 2011. január 31. 16:00
  Lukács Sarolta
  Pályázati útmutatóval kapcsolatos észrevétel - A pályázat tartalma

  A pályázati felhívásban nem szerepelnek a bálás kazánok a támogatott gépek körében. Ezek a kis költség és beruházás igényű szalma és venyigebála égetésére alkalmas kazánok a vidéki kis településeken jó megoldásnak bizonyulnának, tekintve hogy az egyéb tüzelőanyag (pl.: pellet) előállítása, illetve beszerzése, jelentős költségnövekedést eredményez.

• 2011. január 31. 15:18
  Lapis Miklós
  Pályázati útmutatóval kapcsolatos észrevétel - A pályázat tartalma

  A pályázati felhívásban nem szerepelnek a szilárd biomassza előkészítés gépei, így számos kisebb volumenű, de helyi szinten jelentős, 50 millió forint támogatási összeg alatti projekt (önkormányzati intézmények, vállalkozások telephelyei) számára csupán a fűtési mód megváltoztatására nyílik lehetőség, miközben jelentős részük a szükséges tüzelőanyag előállításában is részt venne, amennyiben ennek gépeit egy kisebb volumenű projekt keretében is beszerezhetné. Mindezzel jelentősen csökkenthető a fűtőanyag költsége, illetve jobban kiaknázható a helyben rendelkezésre álló biomassza és nem utolsó sorban munkahely teremtő hatással is bír.

• 2011. január 31. 13:44
  Metzler Gábor
  Pályázati útmutatóval kapcsolatos észrevétel - A pályázat tartalma

  A pályázati konstrukció C.1. támogatható tevékenységek köre fejezetben szerepel a szilárd biomassza felhasználásra alapozott:
  
  1. Fűtési energiaigény részbeni vagy teljes kielégítése megújuló energiaforrásból
  2. Használati melegvízigény részbeni vagy teljes kielégítése megújuló energiaforrásból
  3. Gazdasági-termelési folyamat közvetlen hőigényének részbeni vagy teljes kielégítése megújuló energiaforrásból
  
  tevékenység.
  
  Ugyanakkor a KEOP-4.2.0/B konstrukcióval ellentétben nem került meghatározásra a felhasználható biomassza alapanyagok köre. (KEOP-4.2.0/B estében: "Szilárd biomassza (mezőgazdasági fő és melléktermék, kertészeti melléktermék, energianövény, erdészeti fő és melléktermék, faipari és egyéb ipari hulladék és melléktermék vagy ezek vegyes) felhasználása"
  
  Ezzel szemben a C.2.pont "Nem támogatható tevékenységek köre" meghatározásnál nevesítetten szerepel a "Hasábfát hasznosító tüzelőberendezések beépítése nem támogatható!" megjelölés.
  
  A konstrukció kifejezetten kis kapacitású, lokális energiaigényt kielégítő projektek megvalósítást támogatja. Jellemzően ezek a beruházások már meglévő intézmények-telephelyek energiaigényét fogják kielégíteni, ahol a legtöbb esetben az apríték, pellet mg.hulladék stb. mint tüzelőanyag nagy mennyiségű biztonságos tárolása, mozgatása, kezelése nem vagy nagyon nehezen megoldható. Ezért javasoljuk, hogy a könnyen, ütemezetten beszerezhető, jól tárolható és kezelhető hasábfa, mint tüzelőanyag kizárását töröljék és a 4.2.0/A konstrukció esetében is a 4.2.0/B konstrukciónál alkalmazott szilárd biomassza meghatározást alkalmazzák.
  

• 2011. január 31. 12:39
  tomcomp
  Pályázati útmutatóval kapcsolatos észrevétel - A pályázat tartalma

  Tisztelt NFÜ!
  
  Örömmel vettem észre, hogy a kiírás C.1. Támogatható tevékenységekben szerepel: 4. pont villamosenergia termelés napelemes rendszer segítségével.
  
  Azonban a pályázat többi részében meglepő módon (A.1., A.4.) már hiányzik a fotovoltaikus rendszer.
  
  Mivel a KEOP.4.4.0. pályázat kizárja az 1-50 millió forint támogatású napelemes rendszereket, ezért üdvözölendő, hogy ide bekerül.
  
  Így viszont szerencsés lenne, ha a kiírást egyértelműsítenék, és mentesítenék a belső ellentmondástól, miszerint a C.1. pont szerint támogatható, az A pontok szerint viszont nem.

• 2011. január 30. 18:09
  Kiss József
  Pályázati útmutatóval kapcsolatos észrevétel - Kiválasztási kritériumok

  Az Észak-alföldi Regionális Energia Ügynökségen keresztül ismertem meg a KEOP pályázati rendszert. Amivel mi foglalkozni szerettünk volna az a KEOP 4.2.0./A pályázat. Az országban, de különösen Békés megyében az Önkormányzatok anyagi lehetőségei rendkívül korlátozottak, többen működésüket is alig tudják finanszírozni. A Hátrányos Helyzetű és a Leghátrányosabb Helyzetű Önkormányzatok örömmel fogadták megkeresésünket, hiszen 95%-uk gázüzemeltetésű kazánnal oldja meg a fűtési energia előállítását. A pellet és apríték üzemeltetésű, teljesen automatizált kazánok beépítése, várhatóan kb. 40%-os megtakarítást eredményezett volna.
  
  A hirtelen jött öröm rövid ideig tartott, hiszen kiderült, hogy a Békés megyei Önkormányzatok egyike sem rendelkezik „C” minősítésű ingatlannal. A „C” minősítés alapfeltétel, ami egyben az igazán rászorultakat kizárja a pályázatból!!!
  
  Javaslom átgondolni, hogy ez a feltétel mennyire életszerű!! Mennyiben célja a pályázatnak a megújuló energiák minél szélesebb körben való alkalmazása? Mennyiben célja a pályázatnak, hogy a rászoruló Önkormányzatoknak az energiaköltség megtakarítással segítsen napi gondjaikon?
  
  Ezzel a feltétellel az Önkormányzatok jelentős részét kizárták a pályázatból, hiszen intézményeiknél a külső homlokzat hőszigetelést és nyílászáró cserét nem tudják finanszírozni, tehát a „C” minősítésnek nem tudnak megfelelni.
  
  Kérem szíveskedjenek átgondolni ezt a problémát, hiszen megint nem azokon segítenek, akiknek szükségük lenne erre a megtakarításra.
  
  Tisztelettel Kiss József
  
  

• 2011. január 28. 15:20
  Bartha Zoltán
  Pályázati útmutatóval kapcsolatos észrevétel - A pályázat tartalma

  A végleges pályázati kiírásban a kizárólag használati melegvizet biztosító napkollektorokhoz hasonlóan a (fotovoltaikus) napelemekre sem vonatkozik majd a "tárgyi épület legalább „C” kategóriának megfelel" megszorítás?
  
  (Az épületek hőtechnikai tulajdonságai és a villamos energia felhasználás nincs közvetlen kapcsolatban, hasonlóan ahhoz ahogy a melegvízfelhasználás mértéke sincs közvetlen kapcsolatban az épület hőtechnikai tulajdonságaival.)
  
  A fotovoltaikus rendszerek telepítésének követelményei jelenleg hiányoznak a tervezetből.
  
  Tisztelettel: Bartha Zoltán

• 2011. január 27. 18:36
  Kiss Pál
  Pályázati útmutatóval kapcsolatos észrevétel - Pénzügyi feltételek

  Tisztelt NFÜ!
  
  A pályázat tartalmára vonatkozó jogosultsági kritériumok 20-as pontjához kapcsolódik az észrevétel. A hőszivattyúknál a Pályázati Útmutató az egységköltséget a beépített teljesítmény kW-jaira vetítve határozza meg, összesen három kategóriában: talajszondás, talajkollektoros és „Nyílt vizes és egyéb” kategóriában. Mivel ez utóbbi kategória tartalmazza egyéb hulladékhő, pl. szennyvízhő felhasználását, nem indokolt az egységköltség ilyen alacsony szinten tartása. Ezekben az esetekben ugyanis sokkal költségesebb technológiára van szükség a hőszivattyús hasznosításhoz, mint a tiszta víz felhasználásánál. Ennek oka többek között, hogy a (szenny)vizet a hasznosítás előtt mechanikailag kezelni, szűrni kell, csak erre a célra kifejlesztett kialakítású hőcserélőkben hasznosítható a kinyert hő stb.
  Hőforrásként történő felhasználásukat viszont többek között az indokolja, hogy állandó kedvező hőmérsékletük miatt a hőszivattyús rendszer hatékonysága jelentősen növekedhet.
  
  Tisztelettel:
  
  Kiss Pál
  

• 2011. január 24. 08:57
  Fügedi László
  Pályázati útmutatóval kapcsolatos észrevétel - A pályázat tartalma

  Tisztelt NFÜ!
  
  A biomassza kazánokra vonatkozóan jelen pályázati kiírásban ez olvasható: "Hasábfát hasznosító tüzelőberendezések beépítése nem támogatható!"
  Szeretném jelezni, hogy az un. faelgázosító kazán hasábfát hasznosít, mégpedig a hagyományos technikánál jóval hatékonyabban, és ugyanúgy CO2 semleges, mint a faapríték vagy a pellet tüzelés. Indokolatlannak érzem, hogy a pályázatból ki legyen zárva, ezért javaslom, hogy a fenti mondatot vegyék ki a végleges kiírásból.
  
  Tisztelettel,
  
  Fügedi László

• 2011. január 22. 15:29
  Szalai László
  Pályázati útmutatóval kapcsolatos észrevétel - A pályázat tartalma

  Tisztelt NFÜ!
  
  A KEOP-2011-4.2.0_A pályázat egyszerűsítése gyorsítja a pályázat megvalósíthatóságát. A pályázat egyik fő célja, hogy csökkentse az import függőséget, csökkenjen az energiára fordított költség és új munkahelyeket is generáljon.
  A vidéki települések többségében, ahol a szilárd biomassza elegendő, a középületek nagysága alapján a 25-300 kW teljesítményű kazánok szükségesek. A korábbi hasonló pályázatokhoz képest olyan szigorítások lettek a pályázattervezetbe beépítve, melyek nem indokoltak. A kisebb teljesítményű kazánokat fajlagosan oly mértékben drágítja, hogy az a pályázhatóságot ellehetetleníti. A túlzott automatizálás kevesebb új munkahelyet generál és indokolatlanul drágítja a rendszert.
  Javaslom, hogy az E pont, Technológia-szakmai jogosultság kritériumok, II biomassza kazánok, Aprítékkazánok, Egyéb címszó alatt felsorolt kritériumok csak a 350 kW teljesítményt meghaladó kazánokra legyenek érvényesek.
  
  Tisztelettel: Szalai László
  

• 2011. január 20. 17:15
  Szabó Zoltán
  Pályázati útmutatóval kapcsolatos észrevétel - A pályázat tartalma

  A4 folyamatleírás:III. pont „ használati melegvíz igény kielégítés történik napkollektoros rendszerrel, nem szükséges sem a teljeskörű energetikai audit, sem a tanúsítvány.
  Nincs szabályozva, hogy ha nem napkollektorral, hanem pl. hőszivattyúval történik kizárólag HMV kielégítés, akkor szükséges-e audit . Javaslom, hogy a III. pontból töröljék a napkollektoros rendszert, és kizárólag HMV kielégítés esetén bármilyen megújuló energia alkalmazása auditmentes legyen.
  
  A folyamat 1. lépését meg kell, hogy előzze a 2. lépés. Korrekt árajánlat csak a feltáró vizsgálatok és a tervezés elvégzése után adható.
  
  Miután itt nem kizárólag eszközbeszerzésről, hanem energia ellátó rendszer kiépítéséről van szó, (gyakran a szállító és a kivitelező el is tér egymástól), javaslom, hogy az 1. és a 2. pontot jobban igazítsák az életszerű helyzetekhez. Ahhoz, hogy korrekt árajánlat készüljön, már az árajánlat adónak részletes felmérő, energetikai feltáró vizsgálatokat, ill. műszaki tervezést kell végeznie. Ha három árajánlatot kell bekérni, akkor elvileg mind a három árajánlat adónak el kell végezni a felmérő , feltáró és tervező vizsgálatot. (Vagy ha nem végzik el csak egy hozzávetőleges megalapozatlan ajánlatot tudnak adni) Ezt általában vagy kifizettetik a megrendelővel, vagy kötelezettséget vállaltatnak vele, hogy a kivitelezést vele végeztesse.
  Számos esetben a megújuló energiai igény önmagától a potenciális igénybevevőben fel sem merül, hanem a rendszereket terjesztő cég marketing munkája segítségével ébred rá a lehetőségre. Ebben az esetben sem életszerű a több árajánlat.
  Az árajánlattal kapcsolatban javaslom, hogy
  1. Az árajánlatban legyen követelmény, hogy az árajánlat adó végezze el az előzetes felmérést és energetikai feltáró vizsgálatokat és tervezze meg a rendszert mielőtt árajánlatot készít.
  2. Ne keljen több árajánlatot bekérni. , hanem a – hasonlóan az informatikai pályázatokhoz- csak olyan cég nyújthasson be árajánlatot amely már legalább 5 referenciával rendelkezik az adott tárgykörben.
  3. Az auditor kvázi terv ellenőrként azt vizsgálja az árajánlaton , hogy a felmérés és a feltáró vizsgálat valamint a rendszer tervezése korrektül el lett-e végezve, és az adott árajánlat műszaki tartalma megfelel-e a pályázat előírásainak.
  4. A piaci árra vonatkozó korlátok pedig a C11 20. pontjában úgy is szabályozásra kerültek.
  A folyamat további pontjai már életszerűek.
  
  A C11.20 pontban kilowattra vannak vonatkoztatva a fajlagos költségek. A gyakorlatban viszont a bekerülési költség nem lineáris függvénye a teljesítménynek. Mivel bizonyos elemeket a kisebb rendszerekbe ugyanúgy be kell építeni mint a nagyobbakba, a kisebb rendszerek fajlagos költsége magasabb mint a nagyobbaknak Egy 10-15 KW-s levegő-víz rendszerű hőszivattyús rendszer a 90 000 Ft fajlagos költség alatt megvalósíthatatlan, míg egy 150-200 KW-s rendszer ennél jóval kisebb fajlagos költséggel is megvalósítható.
  Javaslom, hogy tegyék sávossá a fajlagos költségek maximumát úgy, hogy a kisebb rendszereknél magasabb legyen, míg a nagyobb rendszereknél alacsonyabb.
  
  A C3.2 pontban szerepel :”Valamennyi választható elem esetében kizárólag a hőtermelői oldal támogatható! (hőszivattyús rendszerek esetén: a hőszivattyú szekunder csonkjáig, biomassza kazán-rendszer esetén: a biomassza -kazán szekunder csonkjáig, napkollektoros rendszer esetén: a hőtároló kimenő csonkjáig+szabályzáshoz szükséges eszközök támogathatók). Elszámolhatóak a szabályozáshoz és méréshez szükséges eszközök.”
  Mivel ahhoz, hogy hatékonyan működjön egy megújuló energia ellátó rendszer (pl. alacsony vízhőfokkal), gyakran a szekunder rendszeren is kell módosításokat végezni. Pl meg kell növelni a hőleadó felületeket. Javaslom, hogy a pályázat támogassa a szekunderkörben történt olyan módosításokat is, ami a megújuló energia rendszer hatékony működése érdekében történik.
  
  Általánosságban szeretném megjegyezni, hogy a pályázati útmutatóban ne „Eszközbeszerzést” említsenek se a tevékenységek megnevezésénél se az elszámolható költségeknél, hanem „Megújuló energia hasznosító rendszer kiépítését” A hangsúly a „rendszer” szón van. (A feltételes szerződés sem csupán eszközbeszerzésről szól, hanem a működő rendszer kivitelezéséről)
  
  Szabó Zoltán
  Győr
  

• 2011. január 20. 16:07
  Kőszegi Tímea
  Pályázati útmutatóval kapcsolatos észrevétel - A pályázat tartalma

  Tisztelt Nemzeti Fejlesztési Ügynökség!
  
  A KEOP-4.2.0/A konstrukcióval kapcsolatosan volna kettő észrevételem. Egyrészt, ebben az esetben is egy olyan pályázati felhívás került véleményeztetésre, mely korábban nyitott volt, azaz vannak olyan pályázók, melyek már - az előző kiírás kritériumait betartva - lefolytatták az előírt közbeszerzési eljárást, és ennek eredményével nyújtanák be pályázatukat a véleményezés után. A javaslatom az, hogy amennyiben a véleményezés eredményeként olyan változtatás történik, mely a korábban vonatkozó előírásokat megmásítja, azon pályázókat, akik bizonyíthatóan az előző kiírás szerint, még annak felfüggesztését megelőzően indították közbeszerzési eljárásukat és annak eredménye a felfüggesztés után született meg, ne érintse hátrányosan a véleményezés eredménye, főként hogy ne kelljen új eljárást lefolytatniuk.
  A másik észrevételem az volna, hogy e konstrukció esetében is érdemes lenne a mellékleteket is véleményezésre bocsátani.
  
  Üdvözlettel:
  Kőszegi Tímea

• 2011. január 19. 14:04
  Tugyi Erzsébet
  Pályázati útmutatóval kapcsolatos észrevétel - Pénzügyi feltételek

  Tisztelt Közreműködő!
  
  Az útmutató D1. pontja szerint:
  "A de minimis támogatásként nyújtott összes támogatás támogatástartalma vállalkozásonként nem haladhatja meg az ötszázezer eurónak megfelelő forintösszeget."
  Ez korábban kétszázezer euró volt. Elírás vagy valóban megváltozik az összeghatár?
  
  Köszönettel:
  
  Tugyi Erzsébet

• 2011. január 18. 14:57
  Jónás Imre
  Pályázati útmutatóval kapcsolatos észrevétel - A pályázat tartalma

  Tisztelt Pályázatkezelő !
  
  A KEOP-2011-4.2.0/A pályázati konstrukcióhoz az alábbi javaslatot adom:
  
  1. A4. Folyamatleírás . 7.lépéshez javaslom hogy az Energetikai Tanúsítvány mellé a mellékszámítások csatolása is kötelező legyen. Eleve a 3.lépésben jelölve van az energetikai számítások elvégzése.
  2. A C1. Támogatható tevékenységek köre fejezetből lemaradt a hűtési igény kielégítése, pedig a pályázat címében szerepel a hűtési folyamat is. A 420/B sorozatban csak abszorpciós hűtés támogatása van, illetve a napenergia hasznosításnál van hűtési hőigény kielégítése. Elgondolkodtató, hogy kell e hűtési igény ebbe a projektbe mert:
  a. Hűtési igény nagyban függ az épület szerkezetétől, hogy nehéz,vagy könnyűszerkezetes. A hőtehetetlenségi tényező pedig a beépített réteges szerkezetektől is. Következéskép az épületnél az auditornak kellene ezt a kérdést vizsgálni. Ha a feltételeknek nem felel meg, akkor a hűtési folyamat gazdaságtalan.
  b. Ha a feltételeknek megfelel az épület akkor lehetne engedni a hőszivattyús hűtési rendszer ( fan-coil) .
  3. A C11. fejezethez javaslom az alábbiakat
  a. A 8.pontban szerepeltetném az létesítmény energetikai osztályba sorolását is mint követelményt.
  b. A 10. pontban meghatároznám, hogy a VIII.sz. Energetikai Tanúsítvány kiállítása a részletes energetikai számítások alapján történjen. A számításokat csatolni kell.
  c. A 11. pontban az auditorokkal szemben támasztott követelményeknél pontosan meghatároznám a jogosultságok kódjait, amit az MMK, és MÉK nyilvántartásával megegyezik. (Mérnök Kamara – EN-Sz Energetikai Szakértő, ENt-Sz Épületek Energetikai Tanúsítása, Szakértő , SZÉS-6 Épületenergetikai Szakértő, Építész Kamara – SZÉSZ8 Épületenergetikai Szakértő )
  d. A 20. pontban a fajlagos költségeket a jó minőség felé emelném, és a forint összegeket felül kellene vizsgálni, mert ezek az összegek 2008-2009 árszintek, a pályázatok pedig 2013 évig szólnak.
  
  Jónás Imre
  Építész-Épületenergetikai Szakértő
  Debrecen
  

• 2011. január 18. 09:56
  Siku Albert
  Pályázati útmutatóval kapcsolatos észrevétel - A pályázat tartalma

  Tisztelt NFÜ!
  
  Felhívnám figyelmüket, hogy a "Technológia-specifikus szakmai jogosultsági kritériumok"-nál a pellet kazán esetén az osztrák Hargassner cég specifikációja szerepelt a kiírásban. Miközben egy SAS egy 100 kw-os agri kazánnal (szerepel az MVH gépkatalógusában)a piacon 3.100.000.- Ft + áfa, a Hargassnernél 40 kw nettó 6.000.000.-. A 100 kw lenne vagy 15 mFt.
  Kérem ezeket a paramétereket vizsgálják felül a végleges változatban! Nem érdemes egy vállalatot preferálni.
  
  Üdvözlettel:
  Siku Albert

• 2011. január 17. 17:57
  Maros Vera
  Pályázati útmutatóval kapcsolatos észrevétel - A pályázat tartalma

  Tisztelt NFÜ!
  
  A KEOP-2009-4.2.0/A pályázatok közreműködő szervezete, az Energia Központ Nonprofit Kft. 2010-ben a velem folytatott hosszas levelezést követően (miután az ÉMI Nonprofit Kft. álláspontját is kikérte) 2010. szeptember 22-i e-mailjében elfogadta érvelésemet, miszerint a napkollektorok nem rendelkeznek CE jelöléssel. A PÚ mégis jogosultsági kritériumként megkövetelte a CE jelölést a napkollektorokra. Az EK tájékoztatása szerint ezt a problémát 2010. szeptemberében jelezte az NFÜ-nek.
  
  Ezek után az új, a KEOP-2011-4.2.0/A pályázat útmutatójának tervezete továbbra is technológia-specifikus szakmai jogosultsági kritériumként követeli meg a CE jelölést a napkollektorokra (39. old.).
  
  Kérem az Útmutató szíves felülvizsgálatát a napkollektorok CE jelölése vonatkozásában.
  
  Tisztelettel:
  Maros Vera
  

• 2011. január 17. 15:49
  Bartha Zoltán
  Pályázati útmutatóval kapcsolatos észrevétel - A pályázat tartalma

  Örömmel olvasom, hogy a támogatható tevékenységek köre bővült a "Villamosenergia termelés napelemes rendszer segítségével" lehetőséggel. Ellenben "A támogatható eszközök minimálisan elvárt műszaki és egyéb jellemzőit sem az E fejezet „Szakmai jogosultsági kritériumai” pontban, sem máshol nem részletezik. Ennek pontosítására hívom fel a figyelmet.
  
  Üdvözlettel: Bartha Zoltán

• 2011. január 17. 15:37
  Gasztonyi Péter
  Pályázati útmutatóval kapcsolatos észrevétel - A pályázat tartalma

  Kérdezem, hogy a fotovoltaikus (napcella) rendszerekre nem tér ki a pályázat. Ettől függetlenül lehet-e pályázni rá?
  
  Tisztelettel: Gasztonyi Péter