Új Széchenyi Terv

• Főoldal
• /
• Partnerség
• /
• Pályázatok egyeztetése 2011
• /
• Fórumtéma

Vállalatok komplex technológiai innovációjának támogatása (GOP 1.3.1.A, KMOP 1.1.4.A) - Tudomány-innováció

• 2011. január 31. 23:43
  Krizsan
  Pályázati felhívással kapcsolatos észrevétel

  A felhívás szerint csak új eszköz beszerzése támogatható, ez indokolatlan szigorítás, számos KKV-t hoznak ezzel az eddigi playzatokhoz kpest nem jobb hanem hátrányosabb helyzetbe.
  
  A minimális támogatás csökkentése szükséges, javaslom a minimális támogatás csökkentését 1 MFt-ra a korábbi kiírásokkal összhangban.Igy föleg a vidéki mikrovállakozások szinte kizárásra kerülnek ami nem lehet céljuk
  
  A forráshiánnyal küzdő KKV-kat hátrányosan érinti, hogy a konstrukció keretében nem lehet előleget igényelni, szükséges az előleg mértékének visszaállítása lehetőleg a 2009 es 40 % os de legalább a 25 %-os szintre.
  
  A pontos Pályázati menetrend. Jelenleg nem ismert. Létezik? Érdemes lenne kommunikálni hogy a vállalkozó tervezni tudjanak
  
  z eltérő intenzitású székhelyű és telephelyű pályázó kizárást eredményezheti az, hogy e-miatt kockázatosnak számíthat. Sok az olyan pályázó, aki pl. Pesten rendelkezik székhellyel, de a gyártást egy olcsóbb munkaerővel rendelkező fejletlen vidéki régiókban végzi, ahol ő fejleszteni szeretne, munkahelyet hozna létre és iparűzési adót fizetne... Ez megint KKV ellenes mig az Audi, Mercedees tamogats kap hogy videken telepedjen le, addig a magyar KKV nál ez gyanus. Nem traszparens, rossz felvetés

• 2011. január 31. 22:39
  M27 ABSOLVO Consulting
  Pályázati útmutatóval kapcsolatos észrevétel - Kiválasztási kritériumok

  Tisztelt NFÜ,
  
  Nem ismételve a korábbi hozzászólásokban már előforduló módosítási javaslatokat, az alábbiakat emelnénk ki:
  A kiválasztási kritériumok esetében javasoljuk "puhítani" azokat a kritériumokat, amelyek a tudásintenzív (emiatt esetleg befektetett eszközben, saját tőkében "hiányos") vállalkozásokat akár ki is zárják a pályázásból. Ha a start-up-ok forráshoz jutását korlátozni is tervezi jelen kiírás, az árbevételhez kötött bírálati pont elérheti ezt a célt, nem javasoljuk azokat a cégeket is "lepontozni", akik már fel tudnak mutatni árbevételt, így eredményeket is, és újabb fejlesztést terveznének.
  Támogatjuk továbbá azokat a véleményeket, melyek szerint túlzottan alacsony a 20%-os belső korlát az igénybevett szolgáltatásokra. Értjük, hogy korlátozni kívánják az alvállalkozók bevonásának korlátlanságát, ám bizonyos részfolyamatokat nem tudnak a vállalkozások házon belül megoldani, emiatt ennek emelése szükséges.
  
  Üdvözlettel,
  M27 ABSOLVO

• 2011. január 31. 22:35
  PÁTOSZ Pályázatírók és Tanácsadók Országos Szövetsége
  Pályázati útmutatóval kapcsolatos észrevétel - Egyéb észrevételek

  Tisztelt NFÜ!
  
  A Pályázatírók és Tanácsadók Országos Szövetsége (PÁTOSZ) elkészítette a szakmai észrevételeit és javaslatait az ÚJ SZÉCHENYI TERV 2011. évi pályázat-tervezeteihez (XXVII. TANULMÁNY).
  
  A megjelenő kiírások – esetleges - utólagos módosításának megelőzésére, a tervezőknek és a kiírásokat jóváhagyó szakmai döntéshozóknak ezúton is felajánljuk a gyakorlatban jártas, tapasztalt szakértőinkkel történő személyes konzultációt.
  
  Problémák-javaslatok felsorolása:
  
  Probléma leírása: Erősen hiányosak a társadalmi vitára bocsátott pályázati csomagok, - ami akadályozza az alapos és teljes körű értékelést. A hiányzó anyagok remélhetően nem tartalmaznak majd a komoly belső ellentmondásokat.
  Javaslat: A megalapozott szakmai állásfoglalás kialakításához a pályázati kiírások teljes körű közzététele szükséges. Megismételjük a korábbi javaslatunkat: a teljes pályázati dokumentációs csomag, az elvárás-rendszer kerüljön társadalmi egyeztetésre.
  
  Probléma leírása: Hiányzik az Adatlap, Hiányzik a Támogatási Szerződés tervezete, hiányzik több, a pályázati felhívás végén felsorolt melléklet. Hiányzik az „Elszámolási” és hiányzik a „Helyszíni ellenőrzési útmutató” is. Ezeket a dokumentumokat a pályázóknak már a pályázási folyamat során szükséges ismerni! Pl. az elszámolási és helyszíni ellenőrzési útmutató hiánya félrevezeti a gyakorlatlan pályázót, mert nem ismeri előre, hogy a projekt-megvalósítás során milyen követelményeknek kell majd megfelelnie, ill. milyen dokumentumokat kell majd csatolni. Pl. előfordult, hogy a könyvelő nem tudta értelmezni az elkülönített nyilvántartási kötelezettséget, ill. nem volt ismert, hogy a KSZ-ek milyen formai követelményeket írnak elő? (A VTSZ és Településlisták is későn lettek közzétéve.)
  Javaslat: A megalapozott szakmai állásfoglalás kialakításához a pályázati kiírások, elvárások teljes körű közzététele szükséges. Megismételjük a korábbi tanulmányainkban szerepelt javaslatunkat: a jó kiírások érdekében teljes pályázati dokumentációs csomag, a teljes elvárás-rendszer kerüljön társadalmi egyeztetésre.
  
  Probléma leírása: Hiányzik a KKV minősítéshez szükséges adatlap. Az NFÜ honlapon még mindig a magyar jogszabály szerinti minősítési űrlap található, ami helyenként nem illeszkedik a vonatkozó 800/2008/EK rendelethez. A kettős szabályozás a pályázó számára feloldhatatlan.
  Javaslat: Javasoljuk, hogy az eltérő szabályozás miatt CSAK a 800/2008/EK rendelet legyen a mérvadó, és ehhez igazodjon a KKV meghatározás hazai útmutatója és adatlapja is.
  
  Probléma leírása: Hiányoznak az új horizontális útmutatók is. Amennyiben a régi útmutatók maradnak érvényben, akkor a pályázatok egyszerűsítése és költségkímélés érdekében az elvárt vállalásokat, és azok igazolásának módját is szükséges átgondolni. A horizontális vállalások teljesítése a projekt befejezésekor minden esetben szükséges.
  Vannak azonban éves szintű teljesítést igénylő vállalások is. (Pl. újrahasznosított papír felhasználásának ellenőrzése.) Ezek, év közbeni mérése és dokumentálása különösen problémás és bürokratikus olyankor, amikor a beruházás nem tart 12 hónapig. Másik ilyen vállalási probléma lehet pl. a környezet-egészségügyi értékelés 2 alkalom/év bemutatása.
  Javaslat: Javaslat a jó mérhetőség és dokumentáltság érdekében: az éves vállalások kötelező teljesítési ideje -indikátorokhoz hasonlóan - a befejezést követő év vége legyen. A nem teljes évhez kötött vállalások határideje maradjon a projekt befejezésének dátuma. Az igazolás módját a bürokratikus papírgyártástól (pl. VÁTI ÁROP pályázatok) a helyszíni ellenőrzés felé kellene „eltolni”, a dokumentációba történő betekintéssel. A bürokratikus elemek csökkentése költség-megtakarítással jár a pályázónál és a KSZ-nél egyaránt.
  
  Probléma leírása: Nem koherens a kézikönyv, az általános pályázati útmutató és a pályázati felhívás, sőt, több helyen ellentmondanak egymásnak. Ilyen témakör pl. az előleg mértéke (hol 25%, hol 35% - azonos dokumentumban), az értékhatár, stb. olyan pontokra is vannak olyan hivatkozások, amelyek a hivatkozott dokumentumban nem is lelhetők fel. (Pl. GOP 1.3.1./C pont az általános útmutató nem létező C2.2.3 pont b,c,e pontjaira hivatkozik, stb. A kiírásokat megjelenés előtt ugyanolyan alaposan szükséges átolvasni, leellenőrizni, mint ami a beadás előtt a pályázótól is elvárható. (Ráadásul, sok dokumentum még meg sem jelent! Azok hibátlanok lesznek?) A nem koherens szabályozás minden pályázó részéről sok kérdést vet fel, az eseti magyarázatok félreértésekre adnak okot.
  Javaslat: A dokumentációs csomag legyen koherens, konzisztens és - lehetőleg külsős- gyakorlati szakemberek által előzetesen letesztelt. Ne tartalmazzon a pályázókat összezavaró eltérő szabályozásokat egy-egy adott dokumentumcsomagon belül! Ezek tisztázására a pályázóknak is, a kiíróknak is, a KSZ-eknek is utólag, fölöslegesen kérdezni, telefonálni, ügyet kell intézni, ami a pályázónál, a KSZ-nél is többletköltséget, többletmunkát jelent és lassítja a rendszert. Ezt előzzük meg, hogy gyorsabban és olcsóbban működjön a rendszer.
  
  Probléma leírása: A pályázati dokumentumok elnevezése nem következetes.
  Javaslat: Koherens nyelvezet és elnevezést használjanak a kiírók. Ezzel sok fölösleges utólagos ügyintézést megelőz a pályázónál és a kiírónál is. Olcsóbb és gyorsabb lesz a rendszer. Pl. ha már készült központi útmutató, amelynek a fedőlapján más megnevezés van, jó lenne egységesíteni az elnevezéseket, hogy ha adott dokumentumról beszélünk, mindenki ugyanazt értse alatta.
  
  Probléma leírása: Minden pályázati dokumentum foglalkozik a közbeszerzéssel, kb. 1,5 oldalon. Még azon kiírások is, amelyeknél egyértelműen látható, hogy egyetlen projekt sem fog a közbeszerzés hatálya alá tartozni. Ez megzavarja a pályázót.
  Javaslat: Legyen a kiírás konzisztens, egyszerű és könnyen érthető. Ha az általános útmutató tartalmazza már a közbeszerzésre vonatkozó rendelkezéseket, és az nem változik, akkor az egyedi felhívás ne ismételje meg ugyanazon leírást. Az útmutató leírja, hogy elsődleges eljárási rend az NFÜ és a kiírás szerinti szabályozás. A KBT 2010. szeptember 15-i hatállyal érvényes szövegezése kijelenti, hogy nincs olyan jogszabály, ami felülírná a törvényt. Kérjük, hogy ennek megfelelően a kiíró se akarja felülírni ezen szabályozás elemeit.
  
  Probléma leírása: A „de minimis” támogatás szabályozása kétértelmű. Egyes helyeken 200 e EUR, másutt 500 e EUR.
  Javaslat: Javítani kell a „de minimis” értékhatárokat a jelenlegi szabályozásnak megfelelően. Az 500 e EUR értékhatár az átmeneti szabályozás során még életben volt, de az 2011-ben is, minden régióban és pályázóra érvényes? Ennek megfelelően szükséges lenne ezt korrigálni.
  
  Probléma leírása: Milyen árfolyamon kell számolni?
  Pl. A beadáskor = a beadás napján érvényes árfolyamon történő számítás igen kellemetlen, mert arra kényszeríti a pályázót, hogy az a beadás napján érvényes árfolyamokkal számolja át a költségeket, ami fölösleges hibaforrást jelent. Ilyen szabályozással nem szabad szükségtelen kapkodásra kényszeríteni a pályázót.
  Javaslat: A számításhoz szükséges árfolyamot minden esetben egyértelműen szükséges megadni.
  Pl. „Y” napi, vagy a beadás előtt „y” napon érvényes árfolyamon, vagy … stb.
  
  Probléma leírása: Átláthatatlan, hogy melyik kiírásban mire lehet pályázni! Ez egyrészt komoly hibaforrás, másrészt fölösleges ügyintézéssel terheli a rendszert.
  Javaslat: Minden pályázati felhívásban rögzíteni kell egy táblázatot, ahol pontosan és egyértelműen látható, hogy mire lehet pályázni? Vannak-e belső arányok? (Ez pl. sehol nem lelhető fel) És azoknak mennyi a mértéke?
  
  Probléma leírása: Átláthatatlan, hogy helyszíni ellenőrzéskor és elszámoláskor milyen dokumentumok kérhetőek? Tapasztalat, hogy a szerződés értelmében „bármi” kérhető szindróma alapján a KSZ-ek, olyan felesleges papírokat is kérnek a pályázóktól, amelyek értelmetlenek, az általános gazdasági szabályozástól eltérőek, fölöslegesen megterhelik és bosszantják a pályázókat. A „bármi” kérhető meghatározással egyes KSZ- ek időnként visszatetszően élnek. (Pl. általuk elkészített nyomtatványt még olyanok is írják alá, akik aláíróként nem szerepeltettek korábban stb.)
  Javaslat: Javasoljuk, hogy a támogatási szerződés részeként kerüljön a pályázónak átadásra egy hivatalos (check) lista, amelyben rögzítik a szükséges dokumentumok listáját és azok formai, tartalmi követelményeit.
  
  Probléma leírása (GOP általános útmutató B.3.3. a. pont): Nagyon nehéz nyilatkozatot tenni arról, hogy a forgalmazásra kiválasztott cég fő tevékenysége szerint kereskedő-e? Nehéz (lehetetlen?) egy másik cég tevékenységét a pályázónak leellenőrizni, arról nyilatkozni, hogy az kereskedő-e? Ez azért is nehézségbe ütközik, mert a cégbíróság az elmúlt évben megszüntette a tevékenységi körök nyilvántartását, és a TEÁOR már a hivatalos cégkivonatban sem jelenik meg! A fő tevékenység kizárólag a társasági szerződésben látható, de a pályázó honnan legyen biztos abban, hogy pl. az társasági szerződést utolsó érvényes változatát mutatja be a kereskedő vagy a gyártó? Ráadásul a felek üzleti kapcsolatban vannak és nem hatósági kapcsolatban, így nem életszerű, hogy a pályázó ezt ellenőrizze. Irreális elvárás olyan ellenőrzést a pályázóra bízni, ami a cégkivonattal nem tehető meg, sőt, további utánajárásokat igényel, ez irreális. Ráadásul semmilyen törvény sem tiltja, hogy bárki, akár évente egy alkalommal forgalmazzon egy gépet. Ez, minden más törvény szerint szabályos tevékenység.
  Javaslat: Az ellenőrizhetetlenség miatt, javasoljuk e-feltétel eltörlését. A kiíró vegye komolyan a pályázati
  rendszer egyszerűsítését és gyorsítását ígérő nyilatkozatokat. A bürokratikus elemek csökkentése költségmegtakarítással jár a pályázónál. A tervezők teljes körűen ismerjék a szakterületükkel kapcsolatos jogszabályokat!
  
  Probléma leírása (GOP általános útmutató B.3.3. a. pont): A használt gép beszerzése esetén is probléma van a szabályozással. Pl. egy ipari cégtől megveszem a használt CNC gépét, amelyik sem kereskedő, sem gépgyártó – fő tevékenysége szerint. Így a pályázat rákényszerít, hogy a vásárláshoz a beszerzési folyamatba egy használt gépkereskedőt is „beépítsenek” a felek, ami a pályázónak felesleges költséggel, ügyintézéssel, és bosszúsággal jár.
  Javaslat: Nem kell beépíteni a rendszerbe olyan közbenső elemet, ami fölösleges többletkiadással jár. Gyakorlati szakemberekkel teszteljék le a felhívást a kiírók. A pályázónak ez, - a gép árának függvényében – akár milliós többletkiadást is jelenthet!
  
  Probléma leírása: Nincs társadalmi vitára meghirdetve a KKV vállalatoknak szóló jelentős TÁMOP képzési pályázat. A vitára bocsátottak, azok nyertes pályázathoz kapcsolódnak, azonban nem tisztázott, hogy MIKORI nyertes pályázatra gondolnak?
  Javaslat: Elengedhetetlen a pontos és érthető fogalmazás. Kérjük a kiírásokat közérthetően közzétenni. Ez csökkenti az utólagos költséges és bosszantó ügyintézést a pályázónál is, a kiírónál is.
  
  Probléma leírása: A GYIK jelenleg nem tekinthető hivatalos állásfoglalásnak.
  Javaslat: Javasoljuk, a költség- és időtakarékosság érdekében, hogy a GYIK hivatalos állásfoglalás legyen.
  
  Probléma leírása: Jelenleg, az NFÜ, minden KSZ és most a Széchenyi Terv is fenntart egy-egy honlapot.
  Pl. előfordult, hogy ugyanarra a célra (régóta) más-más űrlapot határozott meg az NFÜ és a MAG Zrt.
  Javaslat: Javasoljuk, hogy az egységes tájékoztatás érdekében konzisztens információkat és azonos nyomtatványokat tartalmazzanak a hivatalos weboldalak.
  
  Probléma leírása: Szükségtelenül sokféle eljárásrend létezett eddig.
  Javaslat: A pályázatok kezelése egységes eljárásrend szerint történjen.
  
  Probléma leírása: Pályázati menetrend. Jelenleg nem ismert. Létezik?
  Javaslat: Az Új Széchenyi Terv kommunikációja nyomán „felhevült” és pályázni tervező projektgazdák, ha ismernék azt, akkor a projektjüket hozzá tudnák ütemezni. Ideális lenne, a pályázati menetrendet 2013-ig sikerülne elkészíteni, de a 2011. évit minél előbb szükséges lenne közzétenni.
  Probléma leírása (GOP általános útmutató C.8.5. pont): A kapcsolt/partnervállalkozások ki vannak zárva a fejlesztésből, ha az egyik cég már nyújtott be pályázatot.
  Javaslat: Gyakran előfordul, hogy egy magánszemély kettő/több cégben is tulajdonos, ilyenkor fejlesztést csak az egyik cégben lehet megvalósítani. Javasoljuk, hogy csak az legyen a kizáró ok, hogyha mindkét cégben 100%-ban vagy valamilyen domináló mértékben azonos a tulajdonos.
  
  Probléma leírása (GOP általános útmutató C.8.5. pont): Amennyiben pályázó kapcsolt vállalkozás, a további pályázat benyújtása tiltott.
  Javaslat: Egy, az elmaradott térségben tervezett fejlesztést ne akadályozzon meg, hogy kapcsolt vállalkozás pályázik rá.
  Probléma leírása (GOP általános útmutató B.3.1.j,k. pont): Az „összeférhetetlenség” fogalma nincs egyértelműen meghatározva. Nem tisztázott, hogy csak az aláíró esetében kell vizsgálni összeférhetetlenséget, vagy a cég összes dolgozója esetében?! Pl. mi a helyzet, ha valamelyik beosztott dolgozó egy kisközségben egyúttal alpolgármester? Hogyan vonatkozik az ő személyére az összeférhetetlenség?
  Javaslat: Javasoljuk pontosan és konkrétan meghatározni, hogy mely személyeket érint az összeférhetetlenség.
  
  Probléma leírása (GOP általános útmutató): A vállalkozás mérete és elhelyezkedése, ill. ezek kombinációja alapján elnyerhető támogatás nem tűnik következetesnek. Jelenleg úgy értelmezhető, hogy a mostani támogatási feltételek esetében pl. egy 9 fős győri cég 40%-ot, míg egy 11 fős ózdi cég 30%-os támogatást kaphat, azaz ugyanannyit (30%), mint egy budapesti 9 fős cég?
  Javaslat: Amennyiben az értelmezésünk megfelelő, úgy a támogatás intenzitásnál a jelentős (10%-os) különbség alapja a vállalkozás mérete és nem az elhelyezkedése (kivéve, ha a mikrovállalkozás vidékies településen próbál érvényesülni, ahol nem kap támogatást). Javasoljuk az így kialakított támogatási arányokat átgondolni, hogy ezt akarta-e elérni a kiíró?
  
  Probléma leírása (GOP általános útmutató F4 pont): Az eltérő intenzitású székhelyű és telephelyű pályázó kizárást eredményezheti az, hogy e-miatt kockázatosnak számíthat. Sok az olyan pályázó, aki pl. Pesten rendelkezik székhellyel, de a gyártást egy olcsóbb munkaerővel rendelkező fejletlen vidéki régiókban végzi, ahol ő fejleszteni szeretne, munkahelyet hozna létre és iparűzési adót fizetne.... A jelenlegi kiírás alapján ők kockázatos, nem kívánatos pályázóknak minősülnek. Ez több kérdés vet fel:
  Azoknak a mikro-vállalkozásoknak, amelyek egy 5000 fő alatti településen rendelkeznek székhellyel és van egy működő telephelyük egy városban is, esetükben a székhelyen nincs támogatás, míg a városban mondjuk 40%. A fenti „kockázat” ennél az esetnél is kizáró ok? Vagy csak az számít kockázatosnak, ha egy támogatási intenzitással ténylegesen rendelkező székhelyhez képest más a telephely intenzitása?
  A bevezetett kötelezettségvállalás révén (telephelyen kell az iparűzési adót fizetni, oda kell bejelenteni a munkatársakat..) úgy gondoljuk, hogy be van biztosítva az adott hátrányos helyzetű település a vállalkozásfejlesztés és munkahelyteremtés szempontjából. Az a pályázó, aki ezt vállalja, nem fog és nem is tud kibújni e-feltétel alól – így hozzájárul a település fellendítéséhez.
  Javaslat: A differenciált településlista pont azt tükrözi, hogy milyen különbségek vannak a fejlettségben. A deklarált cél ezeknek a hátrányos helyzetű térségeknek, településeknek a felzárkóztatása. Mivel új cégek jellemzően nem pályázhatnak erre, ez a felzárkóztatás értelemszerűen a fejlettebb régiókban már működő cégek betelepülésével, megjelenésével biztosítható. Ezért, nem látszik indokoltnak a hátrányos településekre betelepülő vállalkozásoknak a pályázatból történő kizárása. Javasoljuk, hogy ezeken a településeken (telephelyeken), az oda vonatkozó intenzitással lehessen pályázni.
  
  Probléma leírása (KMOP pályázatok): A számítások nincsenek megfelelően leírva, egységesítve.
  Javaslat: Javasoljuk olyan táblázat létrehozását, amely támogatja a pályázókat. A képletek megfelelőek. Ez egységes számítási módszer alkalmazását biztosítja a pályázók között, és nem kell különféle táblázatokat szerkeszteni.
  
  Probléma leírása: Az elbíráláshoz szükséges idő még mindig túl hosszú (3-4-5 hónap)
  Javaslat: Javasoljuk értékelési határnapok bevezetését, a gyorsabb elbírálást (elektronikus adatokra, kitöltő-programra alapuló szűrést), a tervezettnél kevesebb melléklet bekérését, és több alanyi jogon járó (automatikus) pályázat bevezetését.
  
  Probléma leírása: Hiányzik a XII. útmutató. E nélkül nem értelmezhető a „kapcsolódás az Új Széchenyi Tervben meghatározott kitörési pontokhoz (XII. melléklet alapján)”. Nem ismert a melléklet, így nem állapítható meg, hogy az 5 pont mennyire könnyen vagy nehezen érhető el?
  Javaslat: Javasoljuk a hiányzó útmutatót is a társadalmi vitában közzétenni.
  
  Probléma leírása (GOP-2011-2.1.1/B, KMOP-2011-1.2.1/B pályázati felhívások C9 pont): Az „aa-ae” pontok túl általánosan lettek megfogalmazva. Ez a korrupció melegágya lehet. Ki dönti el objektív parametrizált feltételek nélkül, hogy pl. melyik családi ház alkalmas a nyomdai tevékenységre és melyik nem? Most,, amikor már telepengedélyt sem kell kérni? Nagy hátrány a KKV-k számára, hogy a tagi kölcsön tulajdonképpen nem lehet saját erő, mert ezzel a kockázatot növeli a pályázó, és ilyen indokkal bármikor elutasíthatják.
  Javaslat: Javasoljuk, hogy a szubjektivitást kizáró, és konkrét paramétereket határozzanak meg, ezzel kiküszöbölve a korrupciós lehetőségeket. Meg lehet határozni pl. az ae pontban, hogy 10%-nál kevesebbet nem fizethet részletekben egyszerre. érthetetlen számunkra ilyen korlátozás, mert ez nem támogatja a KKV vállalkozásokat. A szubjektív elem beépülése a pályázat benyújtását igen kockázatossá, annak saját erőben történő megírását és a beszerzendő mellékletek elkészítését, a ráfordított munkaidőt tekintve a pályázónak több 100ezer Ft kidobott pénzt jelenthet.
  
  Probléma leírása (GOP-2011-2.1.1/M, KMOP-2011-1.2.1/M): Hiányzó kiírási konzisztencia! A felhívás egyik helyen 10%, másik helyen 25% saját erőt követel meg! Sok pályázót idegesít és elbizonytalanít a zavaros elvárásnak a tisztázása.
  Javaslat: Javasoljuk, hogy a kiírások legyenek konzisztensek és előzetesen tesztelve. Ez sok utólagos, fölösleges és költséges ügyintézést előz meg a pályáztatónál és a pályázónál is. Költséghatékony megoldás.
  
  Probléma leírása (GOP-2011-2.1.1/M, KMOP-2011-1.2.1/M): Pályázat „kidolgozottsága” kifejezés gumidefiníció. Egy ilyen szubjektív elem beépítése a kiírásba, a pályázat benyújtását igen kockázatossá teszi. Ez egy olyan kisösszegű pályázat, hogy pályázatíróknak nem érdemes vele foglalkozni. A gyakorlatlan pályázónak viszont tisztában kell azzal lenni, hogy mit is jelent a „kidolgozottság”? A pályázók saját erőből kényszerülnek majd ezt a pályázatot és a mellékleteit elkészíteni, ami az általuk ráfordított munkaidőt tekintve egy-egy pályázónál több 100,000 Ft kidobott pénzt jelenthet majd.
  Javaslat: Szükséges a pályázat „kidolgozottságát” mérhető paraméterekkel meghatározni, különösen, hogy még a hiányzó „Adatlap” sem ismert! Pontosan meg kell határozni, hogy mit jelent az, ha egy pályázat „kidolgozott”?
  
  Probléma leírása (GOP-2011-2.1.1/M, KMOP-2011-1.2.1/M): Földvásárlás esetén értékbecslőt kell foglalkoztatni. Igaz, hogy a pályázat „csak” egy igazolást kér, amely megerősíti, hogy a vételár nem haladja meg a piaci értéket, de konkrét értékbecslés nélkül hogyan tudhatna felelősen nyilatkozni? Vagy csak a formális papír a lényeg, és mindegy, hogy mit ír le a minősített értékbecslő? Ez a pályázónak több 100 ezer Ft többletkiadást is indukálhat.
  Javaslat: Javasoljuk, hogy 1-1 pályázati projekt esetében a méretgazdaságosságot vegyék figyelembe a pályázó szemszögéből is!
  
  Probléma leírása (GOP-2011-2.1.1/M, KMOP-2011-1.2.1/M): A pályázathoz kötelező a banki kölcsönt igénybe venni. Értékeljük a szándékot, és annak elismerését is, hogy a KKV-k forráshiánnyal küzdenek, amelyhez a bankhitel megfelelő forrás kiegészítést adhat. Aki csak egy olyan kis beruházást szeretne megvalósítani, amelyhez rendelkezésre áll a saját pénze, az ki van zárva ebből a pályázatból, sőt, az összeghatár minimuma miatt még az „/A” típusú pályázatokból is!
  Javaslat: Javasoljuk, hogy ne legyen kötelező, csak opcionális a bank részvétele a konstrukcióban. A banki hitel kötelezővé tétele többletköltséget jelent a pályázónak. A banki bírálat és ügyintézés meghosszabbítja a pályázati időt.
  
  Probléma leírása (GOP-2011-131): Az előző években a „minimum vállalás” a fejlesztés értékesítéséből származó nettó árbevétele (3. félnek, , azaz nem kapcsolt vagy partner vállalkozásnak történő) eléri a támogatás minimum 30 százalékát.
  A 2011-es kiírásban a pályázónak vállalnia kell, hogy a bázis árbevételéhez képest a projekt befejezési évét követő 2 üzleti évben a pályázó összes árbevétel-növekménye eléri a támogatás 30%-át. A pályázati K+F projekt megvalósítása/eredményei és a pályázó teljes éves árbevétele között nincs direkt összefüggés. Ezzel, kötelező vállalásként, egy irreális követelmény került be a kiírásba, szakmailag nem látjuk indokolhatónak az alkalmazását. Ráadásul árbevételt növelni néhány kereskedelmi tétel átfuttatásával is lehet, míg a fejlesztés eredménye tényleg fontos, hogy értékesítésre kerüljön.
  Javaslat: Javasoljuk a korábbi évek gyakorlatához való visszatérést, a harmadik feles értékesítés kikötése nélkül.
  
  Probléma leírása (GOP-2011-131) A Pályázó gazdálkodására vonatkozó feltételek , a B.3.: A c.) d.) e.) pontok együttes alkalmazása nagyon sok tudás-intenzív iparágban tevékenykedő potenciális pályázót és nemzetközileg is versenyképes innovációs projektet zárhat ki. Mindhárom mutató alkalmazása indokolható, és elfogadható, de együttes alkalmazásuk a fenti hatással járhat.
  Javaslat: Javasoljuk, hogy pl. a három szempont közül kettőnél legyen csak kötelező az adott feltétel megléte, így a kiíró
  szándéka sem sérülne, és életképes - tudás intenzív - projekteket sem lennének kizárva a pályázás lehetőségéből.
  
  Probléma leírása: A beruházási és a K+F projektek esetében is előfordul, hogy a legújabb típusú gép kerül beszerzésre, olyan, ami a piacon még csak most jelent meg. Ezek az új gépek VTSZ számot időben csak később kapnak.
  Javaslat: Az új fejlesztések és a magyar adminisztráció anomáliáit úgy kell feloldani, hogy az kifizetést ne hátráltasson.
  
  Probléma leírása (GOP általános útmutató C.1.2.2. pont): Az „induló beruházás” fogalma nincs pontosan meghatározva.
  Javaslat: Kérjük, hogy az”induló beruházás” fogalmát egyértelműen határozzák meg.
  
  Probléma leírása (GOP általános útmutató C.2.1.2. pont): A „bázislétszám” meghatározása egyszerű, és könnyen ellenőrizhető lehetne. A vállalkozásoknál azonban a létszám egy éven belül jelentősen mozog. Aki év elején pályázik, annak megfelelő lehet a bázislétszám meghatározásának módja. Az év második felében pályázók esetében a bázis létszám már torzulásokat okozhat. Pl. felvételre kerül egy jelentős létszám az adott évben, akik az előző évben még nem dolgoztak a vállalkozásnál, és a vállalt létszám már meg is van. Vagy jelentős létszám épül le az év során, és olyan létszámot is tartani kell, aki már nincs is.
  Javaslat: A beadás előtti 12 hónap átlagos statisztikai állományi létszáma legyen a bázislétszám.
  
  Probléma leírása (GOP általános útmutató C.2.1.2. pont): Az útmutató nem foglalkozik a bérelt munkaerővel. Pedig azok az emberek más cégnél bejelentett főállású dolgozók, a munkát azonban a pályázó biztosítja.
  Javaslat: Jelen gazdasági helyzetben a bérelt munkaerő létszámát is javasoljuk a bázis és a vállalati létszámba beszámítani.
  
  Probléma leírása (GOP általános útmutató C.2.2.2. aa. pont): Csak VTSZ listán lévő eszköz szerezhető be. A tárgyi eszköz beszerzés esetében előírja az útmutató, hogy csak a listában szereplő VTSZ szerinti eszköz szerezhető be. Ez esetben az útmutató úgy értelmezhető, hogy minden pályázat esetében.
  Javaslat: Javasoljuk, hogy nagy elszámolható költségű pályázatok esetében pl. 50 MFt felett olyan gépeket is be lehessen szerezni, amely a gyártáshoz, szolgáltatáshoz szükséges, és nincs a VTSZ listában. Ezzel a nagyobb beruházások eszközei nem korlátozódnak le, hanem hozzájárulnak a munkahely teremtéshez.
  
  Probléma leírása (GOP általános útmutató C.2.5.3. c. pont): A tanácsadói tevékenység nincs minősítéshez vagy feltételhez kötve. Pedig a minőség rendszerek feltételei is tartalmaznak a munkát végzőre szakmai feltételt helyesen.
  Javaslat: Legyen feltételként szabva a diploma és/vagy nemzetközi szintű minősítés megléte (pl. CMC, CVS, IPMA, PMI, MBA stb) A szakmai minősítések biztosíthatják a nehezen ellenőrizhető tanácsadói munka megfelelő szintű szakmai garanciáit.
  
  Probléma leírása (GOP általános útmutató C.2.5.3. pont): A projektmenedzsment költségek elszámolhatósága teljes mértékben kimaradt.
  Javaslat: Javasoljuk a 100 M Ft feletti, valamint az építést is tartalmazó projekteknél a projektmenedzsment költségeket elszámolható és támogatott költségekké tenni. Ennek hiányában - projektmérettől függően - a pályázónak ez akár millió forintos nagyságrendű többletkiadást is eredményezhet.
  
  Probléma leírása (GOP általános útmutató C.4.1.g. pont): A megvalósíthatósági tanulmány (MT) készítése nem elszámolható költség. Egy projekt sikeres lehet megvalósíthatósági tanulmány készítése nélkül is. Különösen, ha pl. nem az előírt változatelemzést, hanem pl. funkcionális elemzést alkalmaz a pályázó.
  Javaslat: Amennyiben a pályázati kiírás előírja, hogy az MT milyen kötelező módszerrel és elemekkel készülhet, úgy azt a kötelező MT-t lehessen betenni az elszámolható költségek körébe. Amennyiben ez nem lehetséges, ez a pályázónak több milliós összegű többletköltséget jelenthet.
  
  Probléma leírása: Fölösleges költségek terhelik a pályázókat. A pályázatok általában nem kérnek több árajánlatot, az elszámoláshoz mégis igazolni kell a piaci árat. Magánvállalkozás esetében, ott, ahol a támogatás mértéke a közbeszerzést nem írja elő, különösen építési költségvetésre még 2 külön tervezőt is megbízni, hogy készítsen költségvetést ugyanazon műszaki megoldáshoz, tervhez, értelmetlen és költséges dolog. Amennyiben a műszaki tartalom és mennyiség nem változik, úgy a tervezői programok miatt a költségvetés azonos lesz.
  Javaslat: A pályázatot a tervek alapján szekértő bírálja, aki meg tudja ítélni, hogy a költségterv reális-e vagy nem. Meg kell szüntetni a közbeszerzés nélküli piaci ár igazolásának értelmetlen kötelezését. Ez több bonyodalommal jár, különösen ott, ahol a pályázó döntés előtt megkezdi a beruházást vagy netán döntés idejére már be is fejezi azt. A döntés előtti helyszíni ellenőrzés mindet megfelelőnek talál, de utólag mégis igazolni szükséges a piaci árat. A pályázati útmutatóban erről nincs információ, a pénzügyi elszámolással kapcsolatos útmutató pedig csak később kerül majd a kedvezményezett birtokába.
  
  Probléma leírása: A pályázót terhelő fölösleges költségek. Sok pályázatban olyan, „kötelezően megvalósítható tevékenységek” vannak előírva, melyekre viszont támogatás nem kérhető. Pl. ilyen a „nyilvánosság biztosítása”.
  Javaslat: Minden kötelezően megvalósítandó tevékenység legyen támogatott és elszámolható –vagy ne legyen kötelező. A nyilvánosság egyes csomagjaihoz rendeljenek elszámolható összegeket akár %-an, akár fix összegben.
  
  Probléma leírása (GOP-2011-131 C.): "2. ad) Igénybevett szolgáltatás, a K+F projekttámogatás legfeljebb 20%-áig"
  Ez a kitétel gyakorlatilag csak az állandó K+F gárdával rendelkező középvállalatok számára teszi lehetővé a pályázást.
  Javaslat: Javasoljuk, hogy 50%-ra módosítsák ezt a korlátot.
  
  Probléma leírása: A nyilvántartási rendszerben folyamatosan naprakészen követhető a jogi státuszban bekövetkezett változás, ezért felesleges bekérni a jogi státusz igazolást szerződéskötéshez is.
  Javaslat: Felesleges a jogi státusz igazolása a szerződéskötéshez. A pályázónak többletköltséget és többlet időráfordítást jelent.
  
  Probléma leírása: MT megírása a 20 M Ft alatti támogatáshoz bonyolítja a pályázást, és indokolatlanul emeli a pályázati költségeket. 20 M Ft támogatási összegig szakmailag sem indokolt MT-t kérni.
  Javaslat: Az MT elkészítése már nem is támogatott költség, ezért annak tartalmára és elkészítésére vonatkozó elvárást javasoljuk mérlegelni. Már a 2007-es KEOP-4.1.0. pályázathoz nagyon jó Exceles TISZ, és a KEOP-1.3.0. pályázathoz nagyon jó Exceles MT sablon volt, csak az utóbbit 1 sz. mellékletnek hívták. Javasoljuk, hogy 20 M Ft támogatási összegig, csak az említettekhez hasonló Excel file-t kelljen kitölteni a pályázathoz. A tervezői leírás ugyanis választ ad a felmerülő kérdésekre.Javasoljuk továbbá, hogy ne kelljen 3 változatban elkészíteni az elemzést. Ez, piaci árakon több milliós (nem támogatott) többletköltséget jelent a pályázónak!
  
  
  
  Észrevételeivel a tanulmány összeállításához hozzájárult a PÁTOSZ teljes szakmai közössége, különösen: Illés Tünde alelnök (Fókusz-2 Kft),Glósz Andrea alelnök (Glósz és Társa Kft), Tímár Lajos alelnök (Tímár és Társa Kft), Széles Zoltán (Unisource Kft), Rendes Szabolcs (Germánia Kft), Hajdú Elemér (Hajdú és Tsa Bt), Horváth János Gábor (K+ F Kft), Szakácsné Nagy Éva alelnök (Accord Bt), Maróczi Imre elnök, Opauszky Ágnes szövetségi titkár. Köszönet érte.
  
  Pályázatírók és Tanácsadók Országos Szövetsége (PÁTOSZ), 1062 Budapest, Bajza u. 54. Titkárság: 06-70- 969606, titkarsag@patosz.hu, www.patosz.hu
  
  

• 2011. január 31. 19:09
  Szabó Ilona
  Pályázati felhívással kapcsolatos észrevétel

  •A pályázati felhívás A.5. pontjában ismertetett a) és b) kötelező vállalások együttes alkalmazásával nem értünk egyet. Ugyanis a vállalkozások innovációs tevékenységével nem feltétlenül jár együtt a cégek összes alkalmazotti létszámának növelése vagy állandó értéken tartása.
  A pályázati felhívás A.1. pontjában olvasható egyik fő pályázati célkitűzés „a vállalkozások nemzetközi versenyképességének, piaci helyzetének erősítése” a projektekben legtöbbször korszerű, a réginél hatékonyabb, kevesebb élőmunka ráfordítást igénylő új technológiák kidolgozásával és alkalmazásával érhető el. Az innovációs projektekben tehát nem a munkahelyteremtés az elsőrendű cél, ezért a teljesítést sem kellene létszámvállaláshoz kötni.
  Nem fogadható el a létszám tartására vonatkozó vállalás kötelezővé tétele azért sem, mert nagyvállalatok esetében egy új innovációs projekt sok esetben nem érinti a vállalkozás egész tevékenységét, ugyanakkor a létszámvállalás a teljes vállalati létszámra vonatkozik.
  Javasoljuk, hogy a pályázók választhassanak az a) és a b) pont vállalásai közül.
  •Javasoljuk, hogy a regionális operatív programban támogatott projektekben a vállalás a megvalósítás helyszínére jellemző létszám és árbevétel adatokra vonatkozzanak, mivel a projektben felmerülő költségek közül is csak a fejlesztés helyén keletkezők számolhatók el.
  •A C.1. TÁMOGATHATÓ TEVÉKENYSÉGEK pontban minimálisan előírt 15%-os KF bérköltséget túl magasnak tartjuk, ugyanis az innovációs folyamat utolsó, piacra jutást megelőző szakaszában többnyire már nem jelentkezik az összes KF költség 30%-át kitevő saját bérköltség a projektekben. A saját KF bérköltség nagyobb része korábban, a piaci bevezetés előtt 3-4 évvel merül fel, ami már nem kerülhet bele a kétéves időtartamú pályázati projektbe. A 15%-os teljesítést nehezíti továbbá az a feltétel, hogy a KF bérköltségek sorában nem számolható el a saját alkalmazottak által végzett iparjogvédelmi, szabadalom ügyvivői munkák személyi költsége. Javasoljuk, hogy a KF bérköltségek sorában legyen elszámolható a saját alkalmazottak által végzett iparjogvédelmi, szabadalom ügyvivői munkák személyi költsége, mivel ezek a tevékenységek nélkülözhetetlenek egy piaci bevezetés előtt álló termék sikeres fejlesztésénél.
  •Ellentmondásosnak tartjuk, hogy a pályázati projektnek minimum 50%-os KF költséget kell tartalmaznia, ugyanakkor nem számolható el a KF költségek között a kutatás-fejlesztési tevékenység egyik legnagyobb költség eleme: a KF műszer és eszköz beszerzés, valamint a kutatás-fejlesztési munkához használandó szoftver (ld. immateriális javak). A pályázati felhívás kizárólag agrárvállalkozások esetében tartja a KF támogatás terhére elszámolhatónak az újonnan beszerzett KF eszközök árát. Javasoljuk, hogy terjesszék ki más vállalkozásokra is az eszközbeszerzések és szoftverek KF költségként való elszámolhatóságát, mivel azok szorosan hozzátartoznak a fejlesztési munkákhoz.
  •Nem érthető, hogy miért szerepel a pályázati felhívás C.9. EGYÉB KORLÁTOZÁSOK c) pontjában felsorolt jelentős kockázatok között „a pályázó székhelyének és a megvalósítás helyének eltérő támogatási intenzitása”.
  

• 2011. január 31. 18:57
  Szabó Ilona
  Mellékletekkel kapcsolatos észrevétel

  A hivatkozott mellékletek hiányában több esetben nem lehet megállapítani a pályázati feltételek realitását, illetve elfogadhatóságát.

• 2011. január 31. 18:56
  Szabó Ilona
  Egyéb észrevétel

  A GOP 1., GOP 2. és GOP 3. prioritások, valamint a KMOP 1.1, KMOP 1.2. és KMOP 1.4. intézkedésekhez készült közös részletes pályázati útmutató a pályázók számára nehezen kezelhető megoldás, sok félreértést, zavart okozhat a pályázatok készítése során. A jobb érthetőség szempontjából javasoljuk, hogy külön útmutató jelenjen meg minden pályázati felhíváshoz.

• 2011. január 31. 18:12
  Krizsan
  Pályázati felhívással kapcsolatos észrevétel

  
  a) A vidéki mikrovállalkozásoknak az ÚSZT pályázatiban előírt mikro vállalkozásokat hátrányosan érintő területi korlátozás feloldására lenne szükség. A minimális támogatás csökkentése szükséges, javaslom a minimális támogatás csökkentését 1 MFt-ra a korábbi kiírásokkal összhangban
  b) A felhívás szerint csak új eszköz beszerzése támogatható, ez indokolatlan szigorítás, számos KKV-t hoznak ezzel hátrányos helyzetbe.
  c) AZ LHH-S KISTÉRSÉGEK PÁLYÁZÓI SZÁMÁRA KELLENE LEGALÁBB 50%-60%-OS TÁMOGATÁSI INTENZITÁST BIZTOSÍTANI! AZ IGETEKBEN MEG 65%-ROL VOLT SZÓ a i 40% KEVÉSNEK TŰNIK AHHOZ HOGY SIKERÜLJÖN A KONVERGENCIA REGiÓKBA IRÁNYÍTANI A FEJLESZTÉSEKET
  d) A projektek sajátos taxatíve meg nem határozott szempontok alapján „kockázatosnak” történő minősítésével gyakorlatilag szubjektívvé tették a bírálatot. Ez nagyon szubjektív es korrupciós lehetőségeket hordoz, ellentétes az esélyegyenlőség elvével, onkényesen előre meg nem határozott feltételek szerint szelektál projekt és projekt között
  e) Az előleg eltörlése az eddig hallott pozitív elvekkel szemben szintén tönkrevágja a tőkeszegény hazai mikro és kisvállalkozások beruházásait. A korábbihoz hasonló 40% os de még a 2006 óta meglévő 25 %-os előleg is jelentős finanszírozási segítséget nyújtott a KKV pályázók számára. Javaslom a 40% előleg visszaállítását, annál is inkább mivel 2013 közeledik, és ha sok megnyert pályázat nem valósul meg, már nem lesz idő és alkalom átcsoportosítani és új pályázatokat kiírni.
  f) Az a megoldás hogy úgy legyen rövid a pályázat, hogy van egy a –általános és egy B- pályázatspecifikus útmutató nem egyszerüsiti hanem feleslegesen bonyolitja a rendszert, és számos hibalehetőslget, értelmezési problémát hordoz magában
  

• 2011. január 31. 17:18
  Horváth Olivér
  Pályázati útmutatóval kapcsolatos észrevétel - Pénzügyi feltételek

  Tisztelt NFÜ!
  
  A pályázati útmutató B.3. részének b) pontjában szereplő kitétel, miszerint "amely jelen projektjének az elszámolható összköltsége meghaladja a pályázat benyújtását megelőző jóváhagyott (közgyűlés, taggyűlés, illetve a tulajdonosok által jóváhagyott), legutolsó lezárt, teljes üzleti év éves beszámolója alapján a nettó árbevételét" nem nyújtható támogatás nagyon elhibázott. Egyrészt, mert tovább szűkíti a pályázók körét, másrészt a vállalkozások sokszor azért pályáznak, mert olyan projekt megvalósítására nyílik lehetőségük, amelyre nem kerülhetne sor pályázati pénz nélkül. Harmadrészt pedig, a pályázat megvalósítására az útmutató C.7. pontja szerint "A projekt fizikai befejezésének meg kell történnie a projekt megkezdését, vagy amennyiben a projekt a Támogatási Szerződés hatályba lépéséig nem kezdődött meg, a Támogatási Szerződés hatályba lépését követő 24 hónapon belül", azaz 24 hónap áll rendelkezésre, de a költség nem lehet nagyobb mint egy év nettó árbevétel. Mindezek figyelembe vételével javaslom, hogy minimum koncepcióként, a szöveget módosítsák a következőképpen: B.3. b) "amely jelen projektjének az elszámolható összköltsége meghaladja a pályázat benyújtását megelőző két legutolsó, jóváhagyott (közgyűlés, taggyűlés, illetve a tulajdonosok által jóváhagyott), lezárt, teljes üzleti év éves beszámolója alapján a két nettó árbevételnek az összegét."
  A maximum koncepcióként javaslom a B.3 b) pontjának a törlését!

• 2011. január 31. 16:37
  Poór Gábor - Innova
  Egyéb észrevétel

  Tisztelt NFÜ!
  
  Megítélésünk szerint az innováció prioritásnál túlságosan alacsony a támogatási intenzitás. A vállalati innováció támogatására az EU magasabb intenzitással is ad lehetőséget. A válságban sok vállalkozás megszűntette K+F tevékenységét, ennek újraindítását kell most ösztönözni magas intenzitással (75%-100%).
  
  Az igényelhető előfinanszírozás lehetősége pozitív, de a 25%-os mérték emelése hatékonyabb lenne. Az előleg túlságosan alacsony szintű. A tőkehiányos magyar vállalkozásoknál mind a beruházás, mind az innovációs tevékenység szinte kizárólag hitelből képzelhető el. A tőkehiányos vállalkozás azonban nem juthat hitelhez a kereskedelmi bankoktól, hiszen a fedezet is hiányzik. Az előleg szükséges a projektek megkezdéséhez, a likviditás fenntartásához, ennek alapján 50-100%-os előleget javaslunk.
  
  A Pályázati felhívás F6 pontjában hivatkozott Kedvezményezettek tájékoztatási kötelezettségei című dokumentum, valamint az „Arculati Kézikönyv” nincs mellékelve a pályázati felhíváshoz és az USZT honlapján sem található.
  
  Az elszámolható költségek körében az igénybevett szolgáltatás a K+F projekttámogatás legfeljebb 20%-áig vehető igénybe (C.2.ad). Egy innovációs projekt esetében gyakran szükségesek különböző mérések, vagy akár klinikai vizsgálatok megrendelése. A pályázó cég ugyanakkor sok esetben az eladásért, forgalmazásért felelős cég, aki nem specializált a fenti tevékenységek elvégzésére. Kérjük a 20 %-os keret eltörlését, vagy jelentős mértékű növelését.
  
  A pályázati felhívásban sem a TESZOR szám szerinti lista nincs mellékelve, sem pedig a VTSZ szám szerinti lista, pedig csak ezen a listán szereplő eszközök kerülhetnek beszerzésre a projekt keretében.
  
  A pályázati felhívás A6 pontja alapján a projekt adatlapot elektronikus adathordozón kell megküldeni a MAG Zrt.-nek.(4.o). A Központi útmutató F.4.2.e (47.o), a Befogadási alap-kritériumok vizsgálata pont viszont papír alapon benyújtott projekt adatlapról ír.
  
  C.1/ bd – (Támogatható tevékenységek köre) Az eszközbeszerzéshez kapcsolódó gyártási licenc, gyártási know-how beszerzések – részletesebb tájékoztatásért a Központi Útmutatóra hivatkozik a kiírás, de a központi útmutató hivatkozott része üres.
  
  De minimis támogatás támogatható tevékenységeinek körének bővítése (Innocsekk Plusz mintájára), melyek fokozottabban segítik a termék piacra vitelét és sikeres technikai megvalósítását:
  • termelékenységi tanácsadás igénybevétele,
  • műszaki segítség igénybevétele
  
  Az F.1.2. pont alapján az értékelési előfeltételek közt van olyan, aminek pontos fogalmi meghatározása nem szerepel a Pályázati felhívásban, sem a Központi útmutatóban, így az értékelés során akár szubjektíven is lehet ezeket értékelni:
  • A projekt során létrejövő továbbfejlesztett terméknek (beleértve az alkatrészt és/vagy részegységet), technológiának vagy szolgáltatásnak van-e innováció tartalma?
  • A projekt költségvetése reális és takarékos módon került-e összeállításra?
  • A projekt során létrejövő új vagy továbbfejlesztett termék (beleértve az alkatrészt/vagy részegységet), technológia vagy szolgáltatás iránt valós piaci igény várható.
  
  A pályázati felhívás C.9. pontja szerint jelentős kockázatnak minősül, ha a saját forrás magánszemélytől, vagy tagi kölcsönből származik. A Központi útmutató d.3.4. pontja viszont nem jelzi, hogy ez a megoldás bármilyen mértékben is hátrányos lenne.
  
  A jelenlegi konstrukciókból hiányzik az innovációs ötletektől a prototípusig történő fejlesztés támogatása. Nem találkoztunk például a korábbi prototípusfejlesztés konstrukciójával (GOP 1.1.1.), és az innovatív ötletek megvalósításának támogatásával.
  
  A GOP konstrukciók továbbra sem támogatják az induló cégeket, projekttársaságokat, ami az új, innovatív vállalkozásokat hátrányos helyzetbe hozza. A befektetői tárgyalásokon - például Jeremie alapok kihelyezésénél - viszont előny lehet, ha egy cég egy projekttel foglalkozik és a befektetés során nem kell egyéb viszonyokat mérlegelni.
  

• 2011. január 31. 16:08
  Magyar Innovációs Szövetség
  Pályázati útmutatóval kapcsolatos észrevétel - Egyéb észrevételek

  A GOP1., GOP2. és GOP3. prioritások, valamint a KMOP 1.1-1.4 intézkedések közös, részletes útmutatóban való ismertetése a pályázók számára nehezen kezelhető megoldás, sok félreértést, zavart okozhat a pályázatok készítése során. A jobb érthetőség szempontjából javasoljuk, hogy külön útmutató jelenjen meg minden pályázati felhíváshoz. A hivatkozott mellékletek hiányában, több esetben nem lehet megállapítani a pályázati feltételek realitását, illetve elfogadhatóságát.
  
  F.
  Sajnos sem ebben a dokumentumban, sem az egyes pályázati kiírások hasonló pontjaiban nem lehet találni egyetlen olyan vállalást sem, amely a kiíró/bíráló részéről kötelezettségként vállalna bizonyos ütemezési követelményeket. Ez a legnagyobb hiányosság, és nem erősíti a bizalmat.

• 2011. január 31. 16:08
  Magyar Innovációs Szövetség
  Pályázati útmutatóval kapcsolatos észrevétel - Pályázók köre

  B.1.
  Javasoljuk világosabban, az átfedések kiszűrésével átfogalmazni a jogi formákat: pl. az a) és b) összevonható: gazdasági társaságok címszó alatt, továbbá szükségtelen a g) pontban külön megjeleníteni a KKV-kat, hiszen azok is az a) és b) pontba tartozó gazdasági társaságok.
  
  B.3.3.
  Nem világos, hogy miért kockázatos és ezért nem elfogadható a konzorciumok indulása.
  

• 2011. január 31. 16:07
  Magyar Innovációs Szövetség
  Pályázati felhívással kapcsolatos észrevétel

  A „Vállalatok komplex technológiai innovációjának támogatása (GOP 1.3.1.A, KMOP 1.1.4.A) - Tudomány-innováció” pályázat alatt a honlapon szereplő pályázati felhívás (Vállalati innováció (GOP-2011-1.3.1/A, KMOP-2011-1.1.4/A, GOP-2011-1.3.1/B, fájlnév: GOP131AB-KMOP114A_110113nokorr_KF.doc) azonos az „Akkreditált klaszter tagvállalatok komplex technológiai innovációjának támogatása (GOP 1.3.1.B) - Tudomány-innováció” címszó alatti felhívással.
  
  A.1. és releváns további pontok
  Nem derül ki világosan, hogy mi a különbség az 1.3.1/A és 1.3.1/B között. Korábban erre két külön felhívás volt az ÚMFT keretében, ami egyértelműbbé tette a pályázat tartalmát.
  
  A.4. Támogatás mértéke
  A támogatás mértéke nincsen egyértelműen meghatározva. Ellentmondás van az első két bekezdésben megfogalmazott támogatási intenzitás (45 és 55 %), valamint a K+F projektekre meghatározott, a GOP Részletes Útmutató D.2.1 c) és d) pontja alapján 25 %-ra korlátozott támogatás között.
  
  A.5. Kötelező vállalások
  Ebben a pontban ismertetett két kötelező vállalás együttes alkalmazásával nem értünk egyet. A vállalatok innovációs tevékenységével ugyanis nem minden esetben jár együtt a vállalat összes alkalmazotti létszámának növelése vagy állandó értéken tartása.
  Az A.1. pontban említett egyik pályázati célkitűzés „a vállalkozások nemzetközi versenyképességének, piaci helyzetének erősítése” napjainkban legtöbbször korszerű, a réginél hatékonyabb, kevesebb élőmunka ráfordítást igénylő új technológiák kidolgozásával és alkalmazásával érhető el. Nem fogadható el a létszám tartására vonatkozó vállalás kötelezővé tétele azért sem, mert egy új innovációs projekt nem érinti a vállalkozás egész tevékenységét, ugyanakkor a létszámvállalás a teljes vállalati létszámra vonatkozna. Javasoljuk, hogy a pályázók választhassanak a két vállalás közül.
  
  B. Pályázók köre
  B.1. Jogi forma, méret, székhely körében indokolatlan az EVA körbe tartozó vállalkozások kizárása, hiszen szakpolitikailag éppen az lehet az egyik cél, hogy a – jellemzően mikro – vállalat képes legyen úgy fejlődni, hogy a fejlesztés következtésben meghaladja az EVA-határt jelentő árbevételt.
  B.1.1. Mivel az A.1. pont megfogalmazása alapján nincs különbség téve az innovációs klaszterben, vagy azon kívül lévő vállalkozások között („A jelen pályázati kiírás célja olyan vállalkozások ….és akkreditált klaszter tagvállalkozások technológiai innovációs tevékenységeinek támogatása….”), azaz valamennyi vállalkozás pályázhat, a B1.1.1 megfogalmazás értelmezése alapján viszont csak innovatív klaszter-vállalkozás pályázhatna. Amennyiben ez a cél, akkor mind a pályázat címét, mind a pályázat célját ennek megfelelően kellene megfogalmazni, ugyanis ebben az esetben nem általában vállalati innováció támogatásáról, hanem innovációs klaszterek tagvállalatainak innovációs támogatásáról lenne szó.
  Amennyiben azonban a pályázat kiírója ilyen szűkítő módon értelmezné a pályázatkiírást, akkor ezzel nem lehet egyetérteni, ugyanis a gazdaságban általában a vállalati innováció támogatására van szükség, függetlenül attól, hogy a vállalkozások alakítanak-e vagy sem klasztereket. A klaszterek és más egyéb hálózatok ösztönzésére sajátos eszközök természetesen indokoltak.
  
  C.1. Támogatható tevékenységek köre
  A kiírás háromféle jogcímet határoz meg: K+F projekttámogatás, regionális beruházási támogatás és de minimis támogatás. Szükséges lenne a pályázónak útmutatást adni, hogy mikor, melyik támogatást veheti igénybe. Mivel előírt, hogy a K+F projekttámogatás a projekt részét kell, hogy képezze, meg kellene adni, hogy mekkora részét?
  
  A pályázati felhívás kizárólag agrárvállalkozások esetében tartja a K+F támogatás terhére elszámolhatónak az újonnan beszerzett K+F eszközök árát. Javasoljuk, hogy terjesszék ki más vállalkozásokra is a K+F eszközbeszerzések elszámolhatóságát, mivel azok szervesen hozzátartoznak a fejlesztési munkákhoz. Javasoljuk továbbá, hogy a K+F bérköltségek sorában legyen elszámolható a saját alkalmazottak által végzett iparjogvédelmi, szabadalom ügyvivői munkák személyi költsége, mivel ezek a tevékenységek nélkülözhetetlenek egy piaci bevezetés előtt álló termék sikeres fejlesztésénél.
  
  C.9. Egyéb korlátozások
  Nem érthető, hogy miért került be a c) pontban felsorolt jelentős kockázatok közé „a pályázó székhelyének és a megvalósítás helyének eltérő támogatási intenzitása”.
  
  F.1.2. Kiválasztási kritériumok
  Az értékelés során csak a pályázó adatai (45 pont), gazdasági mutatói (45 pont) és a két horizontális célhoz történő hozzájárulás (10 pont) kerül figyelembe vételre. Sehol sem szerepel a megvalósuló innováció minőségének értékelése. Ez egy vállalati innováció típusú pályázatnál alapkövetelménynek kellene lennie.
  
  A korábbi GOP-os pályázatok esetében az NFÜ közreadott egy esélyegyenlőségi és egy fenntartható fejlődési útmutatót, és ezeket, az EU által megkövetelt horizontális követelményeket, a pályázat során megkövetelték és értékelték. Most az értékelési kritériumok között pontot adnak e két követelménynek, de útmutató hiányában a pályázó nem kap semmi információt, mit is kell teljesítenie.
  

• 2011. január 31. 15:48
  Innogrant Consulting Kft.
  Pályázati útmutatóval kapcsolatos észrevétel - Támogatás célja és háttere

  Tisztelt NFÜ!
  
  A pályázat célját a tervezet a következőképpen fogalmazza meg: „A vállalkozások innovációs tevékenységének támogatása, a kifejlesztett termékek, eljárások piacravitelének elősegítése hozzájárul a vállalkozások nemzetközi versenyképességének, piaci helyzetének erősítéséhez. A jelen pályázati kiírás célja olyan vállalkozások (beleértve az innovatív beszállítókat) és akkreditált klaszter tagvállalkozások technológiai innovációs tevékenységeinek támogatása, amelyek meglévő, piacképes termékek (beleértve az alkatrészt és/vagy részegységet), szolgáltatások, technológiák továbbfejlesztését vállalják.”
  Véleményünk szerint nem derül ki a megfogalmazásból, mit értünk piacképes terméken. Egyaránt elképzelhető a piacon lévő termékek valamint a bevezetés előtt álló, prototípusként létező, működő termékek továbbfejlesztése. Amennyiben a végleges kiírásban a már piacon lévő termékek továbbfejlesztése kerül csak megengedésre, az innovációs láncban szakadék képződik, hiszen a prototípus és termék kifejlesztése közötti fázisra fejlesztési támogatások nem lesznek elérhetőek. Javasoljuk, hogy a kiírás támogassa a prototípus termékké történő fejlesztését.
  
  Véleményünk szerint az innovatív termékek, szolgáltatások megjelenését nagyban segítené, ha kísérleti fejlesztés mellett a projekt alkalmazott kutatást is engedne elszámolni. Javasoljuk, hogy 20% mértékben legyen megengedhető az alkalmazott kutatás, amelyet egyaránt végezhetne a pályázó cég valamint non-profit kutatóhely. Ezzel kiküszöbölhető lenne további értékes projektek figyelmen kívül maradása, pályázati konstrukció hiánya miatt.
  
  A projekt eredményességét a kifejlesztett új termék árbevételéhez nem pedig a cég teljes árbevételéhez javasoljuk viszonyítani.

• 2011. január 31. 15:47
  Innogrant Consulting Kft.
  Pályázati útmutatóval kapcsolatos észrevétel - Pénzügyi feltételek

  Tisztelt NFÜ!
  
  A 25%-os előleg mértékét javasoljuk 40%-ra emelni.
  
  Véleményünk szerint az innovatív termékek, szolgáltatások megjelenését nagyban segítené, ha kísérleti fejlesztés mellett a projekt alkalmazott kutatást is engedne elszámolni. Javasoljuk, hogy 20% mértékben legyen megengedhető az alkalmazott kutatás, amelyet egyaránt végezhetne a pályázó cég valamint non-profit kutatóhely. Ezzel kiküszöbölhető lenne további értékes projektek figyelmen kívül maradása, pályázati konstrukció hiánya miatt.
  
  A fentiek alapján javasoljuk a pontozásnál figyelembe vett pénzügyi mutatók felülvizsgálatát, módosítását annak érdekében, hogy a termékfejlesztésben érdekelt cégek szélesebb köre tudjon pályázni:
  
  a. Felülreprezentáltnak gondoljuk a bérek arányának összpontszámot befolyásoló mértékét, a pontszám mértékét javasoljuk csökkenteni
  b. A javaslat szerint a projektek költségvetése a bázisév árbevételében lenne maximalizálva. Véleményünk szerint az ilyen korlátozás nem életszerű, szükségessége nem alátámasztott. Javasoljuk a korlátozás törlését.

• 2011. január 31. 12:32
  Magyar Biotechnológiai Szövetség
  Pályázati felhívással kapcsolatos észrevétel

  Tisztelt NFÜ!
  
  Tudomány - Innováció programhoz - Általánosságban
  
  Az A és B komponens kiírás közötti különbség kezdettől nincs világosan kifejtve, viszont a támogatási intenzitásban van különbség.
  
  A vállalkozások fejlesztési költségeihez az általános költségek (pl. rezsi) is beletartoznak ezért jó lenne, ha az Európai Uniós FP 7-es és CIP programok mintájára ezek a költségek is valamilyen módon elszámolhatóak lennének pl. az összes költség 10%-ig. A cégek belső fejlesztései során a víz, villany, gáz stb. költségei jogosan merülnek fel.
  
  A fejlesztések során szükséges a projekt fejlesztői munkatárasainak tájékoztatása, továbbképzése, az együttműködőkkel konzultációk, vagy marketing célból belföldi/külföldi utazásban részt vennie. Az utazás során napidíj, szállás, útiköltség is felmerülhet, melyek elszámolása nagyban segítené fejlesztéseket. Itt gondolunk, a konferenciák részvételi díján felüli útiköltség, szállás napidíj elszámolási lehetőségére.
  
  A vállalkozások fejlesztési költségeit terheli a munkatársak teljesítménye utáni célprémium, amit a vállalkozás menedzsmentje ösztönzés céljából fizet ki a projekt sikeressége érdekében. A fejlesztési költségeket terhelik továbbá az adott projektben tevékenykedő munkatársak cafeteria költségei, ezért ezek arányos elszámolása is megkönnyítené a vállalkozások fejlesztésekre vetített költségelszámolását.
  
  A pénzügyi elszámolások bürokráciáját csökkentené, és nagyban segítené a vállalkozások adminisztratív munkaidejének hatékonyságát, ha nem kellene minden egyes számlát, bankkivonatot, teljesítési jegyzőkönyvet és szerződést benyújtani, hanem elegendő lenne csak a számlákat (hasonlóan a bérekhez) egy táblázatban beazonosíthatóan felsorolni, dokumentálni majd a helyszíni szemlén részletesen bemutatni.
  
  Tisztelettel!
  Magyar Biotechnológiai Szövetség

• 2011. január 30. 23:32
  Vicze Gabor
  Pályázati útmutatóval kapcsolatos észrevétel - A pályázat tartalma

  1. Felsőfokú végezettséggel rendelkező munkavállalók aránya legyen a tárgyi eszköz helyett
  GOP 1. prioritásában több K+F és innovációs tárgyú pályázatnál szerepelnek a tárgyi eszközös mutatók, melyeknél a nagyobb tárgyi eszköz aránnyal bíró pályázók magasabb pontszámok kapnak.
  Tudásalapú iparágakban a cégek tárgyi eszköz állománya (pl: árbevételhez hasonlítva) jelentősen alacsonyabb, mint termelő cégek esetén. Értjük a kiírói szándékot, mely a termelői kapacitások bővítését célozza meg, azonban véleményünk szerint az innovációs pályázatokra ez nem megfelelő mutató, hiszen a világ legsikeresebb (új munkahelyet teremtő) cégei a tudásalapú iparágból kerülnek ki. Ezen iparágakban sokkal célszerűbb lenne a tárgyi eszköz helyett a felsőfokú végzettséggel rendelkező munkavállalók arányát alkalmazni, mint mérőszám (ezt lehetne pl: az összes munkavállalók számához arányosítani).
  
  2. GOP 131 A pályázatnál a szoftverbeszerzés 25 %-ig legyen elszámolható
  GOP 131 A pályázatnál a szoftverbeszerzés elszámolható költségét fel kell emelni 25 %-ra, azzal a kitétellel, hogy csak dobozos szoftverek legyen elszámolhatóak (ezzel ki lehet védeni az ügyeskedést)
  
  3. GOP 131 A pályázatnál alvállalkozói költséget fel kell emelni 30%-ra
  GOP 131 A pályázatban fel kellene emelni a lehetséges alvállalkozói költségeket a teljes projektérték 30 %-a, mert ennyi indokolt egy normál infokommunikációs projektnél, viszont legyen kötelező árajánlat és indoklás, hogy addicionális külső kapacitásra vagy pedig speciális kompetenciára van szükség!
  
  4. Az összes K+F pályázatban legyen a felhő alapú fejlesztői környezet is elszámolható
  Napjainkban az infokommunikáció a felhő és a szolgáltatások irányába megy. Ez azt jelenti, hogy a nagy újdonságtartalmú, innovatív projektek sok esetben pl: a fejlesztői környezetet is szolgáltatásként veszi igénybe –ez jelenleg nem elszámolható a K+F pályázatokban, mert a havidíjas szolgáltatás nem beruházás (OPEX vs CAPEX). A téma jelentőségéből adódóan kérjük a K+F pályázatoknál a megvalósítás és a fenntartási időszakra a költségeket elszámolhatóvá tenni. IVSZ felajánlja segítségét a részletes módszertani segédlet és monitoring eljárás kidolgozásában.
  
  Üdvözlettel,
  Vicze Gábor
  Munkacsoport vezető
  Fejlesztési és EU forrás munkacsoport
  Informatikai Vállalkozások Szövetsége (IVSZ)
  

• 2011. január 30. 22:20
  Szeli Ferenc
  Pályázati útmutatóval kapcsolatos észrevétel - A pályázat tartalma

  A GOP Részletes útmutató szerint:
  C.1.2 Regionális beruházási támogatás
  Regionális beruházás keretében az alábbi tevékenységek támogathatóak:
  …
  C.1.2.2 Eszközbeszerzés, amennyiben megfelel az induló beruházás fogalmának
  a) technológiai fejlesztést eredményező új eszközök beszerzése,
  b) technológiai fejlesztést eredményező használt eszközök piaci értéken történő beszerzése, amennyiben a kedvezményezett KKV.
  A GOP-2.1.1/B PÁLYÁZATI FELHÍVÁS SZERINT:
  C. A PÁLYÁZAT TARTALMA
  C.1 TÁMOGATHATÓ TEVÉKENYSÉGEK KÖRE
  A Pályázati Felhívás keretében a GOP Részletes Pályázati Útmutató alapján az alábbi tevékenységek támogathatóak:
  a) Regionális beruházási támogatásként
  aa) Eszközbeszerzés, a C.1.2.2. fejezet szerint.
  
  C.2. Elszámolható költségek köre
  Költség típusa A GOP Részletes Pályázati Útmutató vonatkozó része
  a) Regionális beruházási támogatásként D.1.2. fejezet alapján
  aa) Új, egyenként minimum nettó 200.000 Ft értékű tárgyi eszköz beszerzése C.2.2.2. a), c), d) és e) pontja alapján
  
  Mivel a pályázati felhívás C.2.aa) sorában a Részletes útmutatóra hivatkozásnál a b) pont kimaradt, ezért a felhívás szerint csak új eszköz beszerzése támogatható. Teljesen indokolatlanul kerül kizárásra használt eszközöknek a részletes útmutatóban megszabott korlátok közti beszerezhetősége.
  

• 2011. január 30. 22:11
  Halmosi Péter
  Pályázati útmutatóval kapcsolatos észrevétel - A pályázat tartalma

  Tisztelt NFÜ!
  
  Az új GOP-1.3.1 pályázatokban a külső szolgáltatások a K+F projekttámogatás mértékében korlátozásra kerülnek a tervezetben. Nagyméretű projektek esetében ez gyakorlatilag azt jelentené, hogy a cégnek a fejlesztési feladatokat alapvetően belső kapacitásokkal kellene megvalósítania. A külső szolgáltatások között szerepelnek a tanúsítások, akkreditált labor mérések, piacfelmérések, K+F alvállalkozók. Mindezek fényében a korlátozás igen szigorú, javasoljuk az enyhítését. Ebben a formában a GOP-1.3.1 pályázatok véleményem szerint a hazai spin-off cégek számára tökéletesek, sajnos azonban az elmúlt évek igen intenzív támogatási politikája ellenére ez a vállalati réteg elszigetelten jött csak létre.
  
  A konstrukció a termékek piachoz való fokozottabb közelségét várja el, a termékek még inkább piacközelibbé válását lehetővé tevő tevékenységek sajnálatosan nem támogatottak.
  
  Az árbevétel elvárást a kifejlesztett termékre, technológiára szabad vonatkoztatni, az elvárható cél csak az új piacokon való jobb teljesítés lehet.
  

• 2011. január 30. 16:25
  Szabó Zoltán
  Pályázati útmutatóval kapcsolatos észrevétel - Kiválasztási kritériumok

  Tisztelt Irányító Hatóság !
  
  A felhívás C2 aa) pontjában azt írják, hogy a bér költségnek minimálisa az elszámolható költségek 15 %-át kell kitenni. A pontozó tábla 10. sora viszont csak a 10 % alatti értéket minősíti jogosulatlannak. Melyik érték a helyes ?
  
  Továbbá nem egyértelmű, hogy mit értenek bér költségen. Csak bér költséget, vagy bér+járulékot, vagy az összes személyi költséget (bér+járulék+egyéb személyi költség). Megnevezve "bér költség" szerepel - ami ugye számviteli értelemben nem tartalmazza a járulékot - , de a központi útmutató hivatkozott C.2.1.1 fejezet alapbér+járulék költségeket említ. Kérem pontosítsák.
  
  Szabó Zoltán
  Győr

• 2011. január 30. 15:20
  Szabó Zoltán
  Pályázati útmutatóval kapcsolatos észrevétel - Kiválasztási kritériumok

  Tisztelt Irányító Hatóság !
  
  A pontozó tábla 10. sorában sajtóhiba került . A következő szerepel:
  x < 10,00% Jogosulatlan
  10,00% ≤ x < 20,00% 0
  20,00% ≤ x < 30,00% 3
  30,00% ≤ x < 40,00% 5
  40,00% ≤ x < 50,00% 7
  x ≤ 50,00% 10
  
  Az utolsó sor valószínű így helyes : 50,00 % ≤ X 10