2012. május 19., szombat
< vissza

Megújuló energiahordozó-felhasználás növelése a Közép-Magyarországi Régióban (KMOP 3.3.3) - Zöld gazdaság

Felhívjuk szíves figyelmüket, hogy a pályázati kiíráshoz kapcsolódó észrevételeket, javaslatokat január 31-ig várjuk a véleményezésre kialakított partnerségi fórumban.

 

Hozzá szeretne szólni?

Ha már korábban regisztrált a www.nfu.hu vagy a www.ujszechenyiterv.gov.hu oldalon, akkor használja a jobb oldalon a 'Bejelentkezés' dobozt.

Ha még nem rendelkezik regisztrációval, regisztráljon most!
  • 2011. január 31. 22:41
    Grafjódi László
    Egyéb észrevétel

    A Közép-Magyarországi Régió az ország egyik legnagyobb CO2 kibocsátója. Korábban sem értettem, hogy miért zárták ki a környezetvédelmi pályázatokból. Miért volt olyan rövid ideig nyitva a korábbi KMOP-333?

    Az ÚSzT nagyívű koncepciójával szemben a konkrét pályázatok nekem és sokaknak - több éves értelemre várakozás és reménykedés után - óriási csalódást okoztak. Ennek egyik "gyöngyszeme" ez a mostani KMOP-333 az 1 Mrd-os keretével és a várható 8 pályázattal. Ezt a kolosszális prioritási ficamot hogyan sikerült így összehozni?

    Kérem, gondolják végig a régiós forrásokból való átcsoportosítás lehetőségét. Ha a jelenlegi szűk pénzügyi forrás valamilyen ostoba uniós előírás következménye, úgy vélem mindent meg kell tenniük annak megváltoztatására, a keret növelése érdekében


  • 2011. január 31. 11:04
    Szendrei Emma
    Pályázati útmutatóval kapcsolatos észrevétel - Támogatás célja és háttere

    A tervezett alapján a minimális támogatási összeg 10 MFt. Ez azt jelenti, hogy Budapesten a mikro és kisvállalkozásoknak minimum 33,3 MFt költségű projektet kellene megvalósítaniuk. (Kisvállalkozásoknál ez 50 MFt)
    A „Helyi hő és hűtési igény kielégítése megújuló energiaforrásokkal „ részcél esetén nagyon magas beruházási összeg. Javaslom , hogy a támogatási összeg minimumát 1 MFt-ra csökkentsék, illetve ne zárják ki a Közép-Magyarországi régiót a KEOP- 2011-4.2.0/A pályázatból.

  • 2011. január 28. 10:09
    Dr. Szente Kálmán
    Pályázati felhívással kapcsolatos észrevétel

    A KEOP 2011.4.4.0, 4.2.0 A és KMOP 3.3.3.-11. számú tervezett ÚJ SZÉCHENYI TERV pályázatokhoz

    1. Alapvető célkitűzések:
    Településünk elkötelezett a megújuló energiafelhasználás iránt.
    2009-ben pályázni szerettünk volna a felújított óvodánk megújuló energiaellátására a KMOP 20009-4.6.1.B kiírásra, de kiestünk mert 100%-ból saját erőből történt a felújítás.
    Az iskoláink ellátására a KMOP 2009.3.3.3. rendkívül rövid, 2010. október 30 - 2011. január. 11. közti beadási határideje miatt nem tudtunk pályázni.
    Tervezzük mindkét intézmény és a Polgármesteri Hivatal áramtermelő napelemekkel való ellátását is, ezért pályázni szeretnénk egy megfelelő méretű hálózatra kapcsolt fotovoltaikus rendszerre.
    Örömmel olvastuk mind a KEOP mind a KMOP A.1. Alapvető célok pontjában, hogy az elsődleges cél az együttműködő villamosenergia hálózatba termelő kapacitások kiépítése.

    Az elsődleges cél ellenére a KEOP.4.4.0. nem támogatja az 50 M Forint támogatás alatti napelemes áramtermelést, holott az intézményeken létrehozható rendszerek szinte kivétel nélkül ebbe a kategóriába esnek és háztartási kiserőművek lennének.
    Viszont meglepő módon a KEOP 4.2.0/A kiírás C.1.4. pontban benne vannak, holott maga a pályázat nem nevezi meg a címében, sem pedig más helyen a támogatható tevékenységek között. Javasoljuk a kiírást egyértelműsíteni és javítani, annak érdekében, hogy a fotovoltaikus 1-50 millió támogatási kategória is elérhető legyen , és egyszerűsített eljárásban hozzáférhető legyen az önkormányzati intézmények számára.

    2. Hiányosságok a KMOP.3.3.-11. pályázatban

    A községünket konkrétan érintő KMOP pályázat sajnos sok tekintetben nem tükrözi az alapul szolgáló KEOP pályázatokat.
    Remélhetően csak félreértésből és nem tudatosan negatívan diszkriminálja a hálózatra termelő fotovoltaikus rendszereket és a kisebb vállalkozásokat, önkormányzatokat.

    Az A.1. alapvető cél és háttér-információ fejezetben kijelenti, hogy a konstrukció elsősorban az együttműködő hálózatba termelő kapacitások kiépítését támogatja, ugyanakkor a C.1.1.I.1.a. napenergia alapú villamos energia termelés pontban csak a szigetüzemű hálózatra nem kapcsolódó! fotovoltaikus rendszereket támogatja.
    Ez műszakilag és gazdaságilag is értelmetlen, mivel a Központi Régióban szinte mindenhol van közüzemi hálózat, és a szigetüzemű rendszerek 50-100%-val drágábbak mint a hálózatra termelők, valamint az akkuk veszélyes hulladéknak minősülnek.
    Lehet, hogy a C.1. pontban jelzett még nem létező C.1.3.a. hálózati rendszerekre fog vonatkozni?
    Ugyanott viszont a hálózatra termelő 50kVA alatti szélerőművet támogatja a C.1.1.I.6.a. pontban (???)

    2.2 Az A.2. pontban tervezett 2011-es 1 milliárd Forint igen kevésnek tűnik a tükörképül szolgáló KEOP. 4.4.0. négy évre szóló 11,57 Mrd, a KEOP 4.2.0.A 3mrd, KEOP.4.2.0.B 7 Mrd forint támogatási keretéhez képest. Utóbbiakat összeadva 21,57 Mrd forint 4 évre, ami évi 5, 4 Mrd forintot jelent.

    A lakosságszámot figyelembe véve a Központi Régiónak legalább 2-2,5 mrd forintot kellene terveznie egy évre, ráadásul itt van a központi költségvetési szervek nagyobbik része is.
    A CO2 kibocsájtás csökkentésének nincs regionálisan eltérő fontossága!

    Ráadásul erre az 1 Mrd forintra csak 8 db pályázatot vár a kiíró 2011-re. Így az átlag 125 millió forint támogatás elérhetetlen a KKV-k és önkormányzatok (A központi régió az 187 Pest megyei települési önkormányzatot és 23 budapesti kerületi önkormányzatot takar!!!) részére.

    A mikrovállalkozásokat és a kisebb önkormányzatokat pedig a D.3. pont is elriaszthatja mivel a KEOP min. 1 millió támogatással a KMOP min. 10 millió forintja áll szemben.

    2.3 Miért zárul le a KMOP.3.3.3. pályázat 2011 szept. 2.-án ?


    3. Kéréseink összefoglalva:

    Szűnjön meg a fotovoltaikus napenergia és a kis és közepes Közép Magyarországi pályázók negatív diszkriminációja!

    Az egyesített KMOP.3.3.3.-11 pályázat legyen valós tükörképe az alapul szolgáló KEOP pályázatoknak, mind a műszaki tartalom, mind a pályázati összegek, mind a minimális támogatást és a beadási határidőket illetően.

    3.1 A KMOP 3.3.3.-C.1.1.I.1. egészüljön ki
    b., hálózatra kapcsolt fotovoltaikus rendszerek támogatásával

    3.2 50 millió forint támogatás alatt legyen lehetőség a KEOP.4.2.0.A. szerinti gyors lefolyású pályázatra fotovoltaikus áramtermelésre is

    3.3 A lakosságszámokat arányosítva legyen a 2011-es KMOP.3.3.3. kerete 2-2,5 mrd forint.

    3.4 Amennyiben a fentiek nem teljesíthetőek a KMOP keretein belül, javasoljuk az összes KEOP program kiterjesztését a Közép Magyarországi Régióra, kiemelve azokat a KMOP-ból.

  • 2011. január 27. 11:53
    Hegedüs Anita
    Pályázati útmutatóval kapcsolatos észrevétel - A pályázat tartalma

    Tisztelt Pályázatkiíró Szervezet!

    A KMOP 3.3.3 pályázat kapcsán az alábbi kérdésre szeretnénk választ kapni:

    C1/ 1 pontban nem értjük miért nem került bele a napelemeknél a hálózatra kapcsolódó rendszerek támogatása? Indoklásunk szerint Közép-Magyarországon nincs is olyan hely ahol lenne értelme szigetüzemet létesíteni, ezek alapján iskolák, önkormányzatok, kkv-k kiesnek a támogatási körből.
    A világ arrafelé tart, hogy a PV rendszerek a hálózatra kapcsolódnak, szigetüzem elterjedése a harmadik világ fejletlen régióira jellemző, ahol nincsen kiépített villamos hálózat.

    MANAP Iparági Egyesület

  • 2011. január 25. 11:56
    Váradi Gyula
    Pályázati útmutatóval kapcsolatos észrevétel - Pályázók köre

    Miért korlátozódik egy ilyen program a közép-magyarországi régióra? A többi régió nem fontos?
    Egyébként a felhívásban a pályázók köre cím alatt nem szerepel ilyen korlátozás...?!

  • 2011. január 25. 10:58
    Böröcz Balázs
    Pályázati útmutatóval kapcsolatos észrevétel - Pénzügyi feltételek

    Tisztelt Kiíró!

    Az elszámolható költségek maximális mértékéhez lennének a következő észrevételeim:

    1) A Projektmenedzsment I. és II. együttesen elszámolható maximális mértéke a C.3.2 fejezet 8. pontjában megjelöltek szerint 2%. Ezzel szemben az összefoglaló táblázatban (23. oldal) csak a PM I. szerepel, a PM II. nem.

    2) Javasolt a PM költségek elszámolható felső határának felülvizsgálata a következők miatt:

    2a) A Projektmenedzsment I. keretében számolandó el többek között a jogi szakértő és a könyvvizsgáló költsége is, amely 0,5-0,5%-ban maximálva van. Adott esetben ezen keretek kihasználása azt jelenti, hogy a többi PM feladat ellátására (PM I. és II. együttesen) mindössze 1%-nyi elszámolható költség maradna, amely irreálisan kevés, főleg nagy, százmilliós nagyságrendű beruházáshoz viszonyítva.

    2b) Nagy segítség volt pédául, hogy az amúgy is forráshiányban szenvedő beruházók a biztosítékadás díját el tudták számolni a PM költségek terhére. Jelenleg a biztosítékadás díja erre szakosodott szervezetnél a támogatási összeg 2-2,5%-a, amely durva számítás szerint is legalább 1%-a a projekt teljes költségvetésének (nem beszélve arról, ha csak az elszámolható költségekre vetítjük).

    2c) Önkormányzatok esetén szintén a PM büdzsé terhére számolandó el a közbeszerzési szakértő díja, amely jelentősebb és komplex beszerzés esetén komolyabb összegű lehet.

    2d) Tovább szűkíti a mozgásteret a 23. oldali táblázatban található 5 millió forintos maximum a PM költségekre. Ez 2% arány mellett 100 millió forint elszámolható költséget feltételez, azonban egy biogáz vagy biomassza előállító üzem költségei ezt jóval meghaladják. Fenn áll a veszélye annak, hogy a projektek kivitelezéséhez nem találnak megfelelő szaktudással rendelkező szakembert, mivel a költségeit a pályázat nem bírja el, ezáltal pedig minőségi kivitelezés kerül veszélybe.

    3) A megvalósíthatósági tanulmány 3 millió forintos maximális költsége szintén alacsony. Egy jól átgondolt és megírt MT egy-egy beruházás során jelentősen hozzájárul már a kivitelezés sikeréhez is, nem beszélve arról, hogy komolyabb műszaki rendszerek (pl. biogáz) esetén nagyon nehéz olyan szakembert találni, aki ekkora összegért "eladja tudását".

    Összességében elmondható, hogy javasolt a költségtételekhez tartzó elszámolhatóság felső határának átgondolása, esetlegesen a korábban a beruházás értékéhez igazodó sávok bevezetése.

  • 2011. január 21. 16:57
    Szalai Péter
    Egyéb észrevétel

    Valószínűleg túl hosszú ideig írtam, és a rendszer kiléptetett.
    Javaslom az automatikus kiléptetés idejét meghosszabbítani.

  • 2011. január 21. 16:56
    Szalai Péter
    Pályázati útmutatóval kapcsolatos észrevétel - A pályázat tartalma

    Harmadszorra futok neki, mert a rendszer kidobta a munkámat.

    "A1. Alapvető cél és háttér-információ
    „Megújuló energiahordozó-felhasználás növelése” elnevezésű konstrukció általános célja a kisebb környezeti terheléssel járó megújuló energia alapú energiatermelés elterjesztése, ezen belül növelni a megújuló energiaforrásokon alapuló hő- és villamosenergia szerepét az összenergia felhasználáson belül és ezen keresztül csökkenteni a széndioxid kibocsátást."

    A fent idézett célokat többek között az alábbi pontokban nem látom érvényesülni:

    1) Napenergia alapú villamosenergia termelés

    Támogatható projekttípusok:

    a) eszközök és hálózati elemek, villamosenergia tároló egységek (akkumulátorok). Hálózatra nem kapcsolódó fotovoltaikus rendszerek.

    Min korábban Nagy Gábor Imre is jelezte, az akkumulátoros, sziget üzemű rendszerek nem jelentenek gazdaságos alternatívát. De ellentétes a célként említett széndioxid csökkentéssel is, hiszen egyrészt minden feleslegesen gyártott, használt eszköz ellenkező hatást generál, ráadásul a fotovoltaikus rendszerek a gyorsan terjedő klímaberendezések által lassan nyárra tolódó csúcsfogyasztással is szinkronban termelnek. A támogatásból való kizárásuk nem "növeli a megújuló energiaforrásokon alapuló hő- és villamosenergia szerepét" hanem további konvencionális erőműkapacitást köt le, ami további erőműépítést generál, és ez ellentétes azzal is, hogy "..... A konstrukció elsősorban az együttműködő villamosenergia hálózatba termelő kapacitások kiépítését,.... támogatja."


    "Napenergia hasznosítása

    Napenergia hasznosító rendszerekkel

    ...............
    d) hőigény kielégítése napelemek által termelt villamos energia hőenergiává alakításával."

    Ismereteim szerint a piacon beszerezhető elérhető árú (?) napelemek hatásfoka maximum 16-18%. A legrosszabb hatásfokú napkollektorral is sokkal hatékonyabban tudunk hőt termelni, mint fotovoltaikus forrásból akármilyen hatékony eszközzel.
    Ezért ez szintén a fentiekben részletezett, ökológiai szempontból rendkívül kártékony megoldás. Ennek a támogatását nehéz elfogadni, különösen a fotovoltaikus rendszerek
    visszatáplálásos üzemeltetésének negatív diszkriminációjával együtt.
    Kérem, gondolják át és vegyék komolyan a pályázat deklarált céljait és tegyenek meg mindent, hogy valóban ezek érdekében használhassa az ország ezt a szerény keretet. Vagy írják le a valós célokat és érdekeket.
    Nem kizárt, hogy laikusként bizonyos dolgokban tévedek, mindezzel együtt, sőt épp ezért kellemesen csalódnék, ha észrevételeimre és a korábban hasonló témában mások által felvetett gondolatokra nyilvánosan reagálnának.

  • 2011. január 20. 09:39
    Nagy Gábor Imre
    Pályázati útmutatóval kapcsolatos észrevétel - A pályázat tartalma

    Az előző kiíráshoz (KEOP-2009-3.3.3.) képest jelentős változás napelem szempontból, hogy valamiért a hálózatra csatlakozó napelemes rendszereket kivették a támogatható tevékenységekből, napelemmel itt csak szigetüzemre lehet pályázni ha így marad a kiírás. Tudjuk, hogy ahol van elektromos hálózat (a közép magyarországi régióban gyakorlatilag mindenhol) ott nem éri meg a szigetüzem többlet költségeit, sem pedig az akkumulátorok miatti plusz környezeti terhelést vállalni, tehát számunkra értelmezhetetlen a változtatás. Kérjük a hálózatra visszatápláló napelemes rendszerek támogatását a közép-magyarországi régióban is!

  • 2011. január 18. 18:19
    Turi Péter
    Pályázati útmutatóval kapcsolatos észrevétel - Támogatás célja és háttere

    A megtermelt áram elszámolása a következőképpen történik: Amikor a rendszer többet termel, mint a felhasználás (pl. vasárnap délután), akkor a napelem visszatáplál a hálózatba. Ha viszont a megtermelt áram nem elégíti ki az igényt, akkor a hiányt a hálózat továbbra is pótolja. A villanyóra mindkét irányt méri, és egy éves időszakonként történik meg az összesítés, amiből kiderül, ki fizet kinek.
    Mivel a pályázati kiírás kizárja a hálózatra kapcsolódást, ezért (látszólag értelmetlenül) bizonyos időszakokban engedi veszendőbe menni azt az áramot, ami (megújuló energiával!) előállításra kerül.
    Ez pazarlás. Amennyiben a pályázat célja a CO2 kibocsátás csökkentése, akkor a hálózatra kapcsolódást meg kell engedni.
    Ha viszont a szándék az volt, hogy ne támogassanak erőmű alapítást, akkor azt kellene feltételként szabni, hogy éves viszonylatban a megtermelt áram nem lehet több, mint az adott cég saját felhasználása, vagy ha mégis több annál, akkor a többletet jelképes áron veszik csak át tőle.

  • 2011. január 18. 12:34
    Csűrök Tibor
    Pályázati útmutatóval kapcsolatos észrevétel - A pályázat tartalma

    Valószínűleg véletlenül bennmaradt a C1.1 pontban a KEOP-2009-5.3.0/B-re való hivatkozás, célszerű KEOP-2011-4.9.0-ra módosítani.

  • 2011. január 18. 12:31
    Csűrök Tibor
    Pályázati útmutatóval kapcsolatos észrevétel - Egyéb észrevételek

    A Pályázati Útmutatóban a mellékletek között a 2005-2006. évi adatszolgáltatások és bevallások szerepelnek. Célszerű lenne aktualizálni, illetve a 2010-től a kazánok és légkondícionálók felülvizsálatáról szóló rendelet szerinti szakvéleményt alternatívaként előírni.

  • 2011. január 18. 12:28
    Csűrök Tibor
    Pályázati útmutatóval kapcsolatos észrevétel - A pályázat tartalma

    A C1.1. pontban úgy tűnik, mintha kifelejtődött volna a hálózatra kapcsolt fotovoltaikus rendszerek támogatása, csak a hálózatra nem kapcsolt szerepel. Célszerű volna kiterjeszteni a hálózatra kapcsoltakra is, mivel ez az a régió Magyarországon, ahol a szigetüzemi megoldások a legkevésbé indokoltak. Ráadásul a viszonylag sűrűn lakott területeken ez az egyik olyan technológia, amelynek működése nem jár környezeti terheléssel és jellemzően "barnamezős" jellegű (meglévő épületek tetején létesül). Amennyiben a kiíró szándéka elkerülni a környezetbe nem illeszkedő méretű telepítéseket, úgy célszerűbb teljesítménykorlát szabása (mint a 440-ban), például 100-200 kWp-ban.

 1-13